SERIE A: Tévez, Candreva, Genoa – ők voltak a szezon első felének hősei
Habár a Serie A 2014/2015-ös szezonjának első felének végéig még 3
fordulónak kell eltelnie, a téli szünet mégis ideális alkalmat kínál egy
kis számvetésre, az őszi időszak legjobbjainak, legaktívabbjainak
kilistázására, a legnagyobb meglepetések és a legnagyobb csalódások
összegyűjtésére.
A legjobb góllövő
Carlos Tévez elképesztő formában futballozta végig 2014-et, mindez pedig hatványozottan igaz az év második felére is.
A nyári szünetben láthatóan feltöltődött argentin idén bár egyel kevesebb bajnoki gólnál jár, mint a tavalyi téli szünetben (akkor 17 fordulóban 11, most 16 fordulóban 10 gólt lőtt), de a tavalyival ellentétben vezeti a bajnoki góllövőlistát. Ráadásul végre a BL-ben is villog, hiszen a Malmö hálóját összesen háromszor rezgette meg, és akkor a Szuperkupa-dupláról még nem is beszéltünk – ez eddig annyi, mint 15 találat. Pazar!
A legnagyobb gólpassz-király
Tavaly ilyenkor még Alessio Cerci neve ékeskedett a lista élén, de a Torino szélsője azóta Madridba távozott – ahonnan hamarosan visszatér a Milan színeiben.
Idén így új királyra van szüksége a Serie A-nak, akit jelen állás szerint Candreva személyében talált meg. Az idén stabil válogatott kerettaggá váló Candreva a szezon első felében 7 gólpasszt osztott ki társainak, emellett 2 gólt is vállalt. Mára a csapat legfontosabb játékosa, oroszlánrészt vállalt abból, hogy a Lazio dobogón zárja 2014-et.
A legkeményebbek
Valószínűleg mind elismerően tapsoltunk a Hellas Veronának, amikor nyár végén bejelentették a Barcelonával korábban bajnoki címeket és BL-serleget is nyerő mexikói, Rafa Márquez érkezését.
Márquez valóban aktívan teljesít a veronaiak mezében, ugyanakkor klubja valószínűleg nem örül túlzottan, hogy egy lista élén láthatja őt. A veterán védő 4 sárga- és 2 piros lap büszke birtokosa, amivel összességében vezeti a lap-csatát, igaz Acquah (6-1), Roncaglia (3-2) és De Jong (8-0) sem kell, hogy szégyenkezzen e téren. A csapatok “versenyét” a Sassuolo vezeti 45 sárga és 5 piros színű kártyával, hajszállal mögöttük az Udinese (45-4) és a Cesena (43-4). Érdemes megemlíteni, hogy egyedül az Inter nem kapott még pirosat a szezonban.
A legnagyobb különbségű győzelem
Nem is egy, hanem rögtön kettő: az Inter a tavalyihoz hasonlóan idén is vágott egy 7-est a Sassuolónak rögtön szeptember közepén, a Juve pedig novemberben intézte el 7-0-ra a Parmát, ráadásul idegenben.
A különbség viszont érdekes: a két győztes közül a Juve vezeti a tabellát, az Inter viszont csak a 11., míg a két vesztes közül a Parma tükörsimán utolsó, a Sassuolo ugyanakkor egyetlen ponttal és egyetlen hellyel áll az őt lemészároló Internazionale mögött.
A legjobb meccs
Ezen a téren nehéz dönteni, objektíven pedig egyenesen lehetetlen.
A 6-2-es Napoli-Verona találkozót például joggal emlegetjük még sokáig, Zeman Cagliarija is számos élvezetes meccset játszott (Inter-Cagliari 1-4, ugye…), én mégis a rengeteg vitát váltott, hatalmas utóélettel rendelkező Juve-Roma rangadót választom. Az a találkozó tényleg hosszú ideig emlékezetes marad, a tétje hatalmas volt, és aki egy kicsit is képes volt a meccs alatt nem a bírói ténykedéssel foglalkozni, az egy olyan rangadót láthatott, amilyenre talán 10 éve nem volt példa Olaszországban. Óriási hajtás, elképesztő minőségű futball, 5 gól, és egy igazi olasz derby minden sajátossága: kőkemény belépők, kegyetlen iram, nagy taktikai harc, két piros lap – a hibák ellenére fantasztikus meccs volt!
A legjobb játékos
Tévez, Tévez, Tévez.
Ahogy már az első pontnál megénekeltem, az argentin félelmetesen jól játszik idén, 15 gólt lőtt már a szezon során (ebből nemegyszer szépségdíjasat), emellé kiosztott 5 gólpasszt is, és 5-ször volt a meccs embere. Nélküle a Juventus egészen biztosan nem állna a bajnoki tabella élén, és minden bizonnyal nem jutott volna tovább a BL-csoportjából sem, az Apacs idén vitán felül lefocizta a Serie A-t, jelenleg élete formájában csillog.
A legjobb igazolás
Jeremy Ménez ingyen érkezett Milánóba, cserébe viszont 16 meccsen 8 góllal és 1 gólpasszal repíti a Milant. Jó döntés volt megbízni a franciában, ismét bombaüzletet kötött Galliani.
A legpozitívabb meglepetés
Genova két csapata.
A Sampdoria és a Genoa mindenki meglepve, egyszerre fut váratlanul pazar szezont, a kékek 27, a Griffek 26 ponttal az 5. és a 6. helyen állnak, harcban a BL- és El-helyekért. Dicséretet érdemel a Sassuolo, az Empoli, és a gyenge előző szezon után újra dobogóesélyes Lazio is, de a két genovai klub teljesítményét nem tudják megközelíteni.
A legnagyobb csalódás
Egy kategória, több “győztes”.
Elsősorban mindenekelőtt a Parma, a csapat, akik májusban kiharcolták az indulást az Európa-ligában, majd egy pénzügyi hiány miatt mégsem indulhattak ott. A csapat nyáron gyengült ugyan, de messze nem annyira, mint azt idei eredményei mutatják: a Sonkások 16 meccsükből csak 2-t nyertek meg, 13-at elvesztettek, a Juventustól 7-et kaptak, ráadásul újabb pénzügyi nehézségek miatt le is vontak tőlük egy pontot, így jelenleg már 9 egység választja el őket a bentmaradástól.
Másrészt az Inter – Milánó kékebbik felében kifejezetten jól erősítettek, legalábbis a nyár végén még így hittük, de Walter Mazzarri nem tudott rendet tenni a csapatnál.
Az Inter bár csak 6 pontra van a dobogótól, jelenleg csak a 11., átesett már egy edzőváltáson, és szinte mindenki ellen háromesélyesként kell kezelnie egy találkozót – mindezt úgy, hogy a két fiatal, Icardi és Kovacic parádés formában vannak.
Fájó szívvel, de ide kell sorolnom a Roma BL-búcsúját is.
A Farkasok pazar rajtjuknak köszönhetően már a 2. fordulóban a továbbjutás küszöbén álltak, majd váratlanul óriási pofont kaptak a Bayerntől. Ennek ellenére az 5. körben elintézhették volna a továbbjutást, de az utolsó pillanatokban gólt kaptak a moszkvaiaktól, az utolsó meccsen pedig végül kiestek egy elsőre bivalyerősnek tűnő csoportból, amelyből végül csak a Bayern emelkedett ki.
Végül pedig meg kell említenem valakit, aki nem kapcsolódik (jelenleg) a Serie A-hoz: Mario Balotelli liverpooli szerződésénél mindenki tudta, hogy a balhés csatár utolsó esélyét kapja meg egy topcsapatnál a bizonyításra.
SuperMario viszont szenved Angliában, egyetlen BL-gólt jegyez a vörösöknél, a bajnokságban teljesen impotens. A kezdőből már ki is játszotta magát, a tavaly bajnokesélyes csapat idén csak a 8., a BL-ből kiestek, Balotelli pedig máris hazaigazolna – de a Sampon kívül talán senki nem látná szívesen. Egy szupertehetség végnapjai…?
A legnagyobb ígéret
Paulo Dybala bár már 2 éve is megcsillogtatott valamicskét a tudásából a Serie A-ban, igazából idén figyelt fel rá a világ.
17 meccsen 7 gólt és 6 gólpasszt jegyez már a Palermo színeiben a 21 éves kiválóság, érdemes lesz rajtatartani a szemünket.
A legjobb góllövő
Carlos Tévez elképesztő formában futballozta végig 2014-et, mindez pedig hatványozottan igaz az év második felére is.
A nyári szünetben láthatóan feltöltődött argentin idén bár egyel kevesebb bajnoki gólnál jár, mint a tavalyi téli szünetben (akkor 17 fordulóban 11, most 16 fordulóban 10 gólt lőtt), de a tavalyival ellentétben vezeti a bajnoki góllövőlistát. Ráadásul végre a BL-ben is villog, hiszen a Malmö hálóját összesen háromszor rezgette meg, és akkor a Szuperkupa-dupláról még nem is beszéltünk – ez eddig annyi, mint 15 találat. Pazar!
A legnagyobb gólpassz-király
Tavaly ilyenkor még Alessio Cerci neve ékeskedett a lista élén, de a Torino szélsője azóta Madridba távozott – ahonnan hamarosan visszatér a Milan színeiben.
Idén így új királyra van szüksége a Serie A-nak, akit jelen állás szerint Candreva személyében talált meg. Az idén stabil válogatott kerettaggá váló Candreva a szezon első felében 7 gólpasszt osztott ki társainak, emellett 2 gólt is vállalt. Mára a csapat legfontosabb játékosa, oroszlánrészt vállalt abból, hogy a Lazio dobogón zárja 2014-et.
A legkeményebbek
Valószínűleg mind elismerően tapsoltunk a Hellas Veronának, amikor nyár végén bejelentették a Barcelonával korábban bajnoki címeket és BL-serleget is nyerő mexikói, Rafa Márquez érkezését.
Márquez valóban aktívan teljesít a veronaiak mezében, ugyanakkor klubja valószínűleg nem örül túlzottan, hogy egy lista élén láthatja őt. A veterán védő 4 sárga- és 2 piros lap büszke birtokosa, amivel összességében vezeti a lap-csatát, igaz Acquah (6-1), Roncaglia (3-2) és De Jong (8-0) sem kell, hogy szégyenkezzen e téren. A csapatok “versenyét” a Sassuolo vezeti 45 sárga és 5 piros színű kártyával, hajszállal mögöttük az Udinese (45-4) és a Cesena (43-4). Érdemes megemlíteni, hogy egyedül az Inter nem kapott még pirosat a szezonban.
A legnagyobb különbségű győzelem
Nem is egy, hanem rögtön kettő: az Inter a tavalyihoz hasonlóan idén is vágott egy 7-est a Sassuolónak rögtön szeptember közepén, a Juve pedig novemberben intézte el 7-0-ra a Parmát, ráadásul idegenben.
A különbség viszont érdekes: a két győztes közül a Juve vezeti a tabellát, az Inter viszont csak a 11., míg a két vesztes közül a Parma tükörsimán utolsó, a Sassuolo ugyanakkor egyetlen ponttal és egyetlen hellyel áll az őt lemészároló Internazionale mögött.
A legjobb meccs
Ezen a téren nehéz dönteni, objektíven pedig egyenesen lehetetlen.
A 6-2-es Napoli-Verona találkozót például joggal emlegetjük még sokáig, Zeman Cagliarija is számos élvezetes meccset játszott (Inter-Cagliari 1-4, ugye…), én mégis a rengeteg vitát váltott, hatalmas utóélettel rendelkező Juve-Roma rangadót választom. Az a találkozó tényleg hosszú ideig emlékezetes marad, a tétje hatalmas volt, és aki egy kicsit is képes volt a meccs alatt nem a bírói ténykedéssel foglalkozni, az egy olyan rangadót láthatott, amilyenre talán 10 éve nem volt példa Olaszországban. Óriási hajtás, elképesztő minőségű futball, 5 gól, és egy igazi olasz derby minden sajátossága: kőkemény belépők, kegyetlen iram, nagy taktikai harc, két piros lap – a hibák ellenére fantasztikus meccs volt!
A legjobb játékos
Tévez, Tévez, Tévez.
Ahogy már az első pontnál megénekeltem, az argentin félelmetesen jól játszik idén, 15 gólt lőtt már a szezon során (ebből nemegyszer szépségdíjasat), emellé kiosztott 5 gólpasszt is, és 5-ször volt a meccs embere. Nélküle a Juventus egészen biztosan nem állna a bajnoki tabella élén, és minden bizonnyal nem jutott volna tovább a BL-csoportjából sem, az Apacs idén vitán felül lefocizta a Serie A-t, jelenleg élete formájában csillog.
A legjobb igazolás
Jeremy Ménez ingyen érkezett Milánóba, cserébe viszont 16 meccsen 8 góllal és 1 gólpasszal repíti a Milant. Jó döntés volt megbízni a franciában, ismét bombaüzletet kötött Galliani.
A legpozitívabb meglepetés
Genova két csapata.
A Sampdoria és a Genoa mindenki meglepve, egyszerre fut váratlanul pazar szezont, a kékek 27, a Griffek 26 ponttal az 5. és a 6. helyen állnak, harcban a BL- és El-helyekért. Dicséretet érdemel a Sassuolo, az Empoli, és a gyenge előző szezon után újra dobogóesélyes Lazio is, de a két genovai klub teljesítményét nem tudják megközelíteni.
A legnagyobb csalódás
Egy kategória, több “győztes”.
Elsősorban mindenekelőtt a Parma, a csapat, akik májusban kiharcolták az indulást az Európa-ligában, majd egy pénzügyi hiány miatt mégsem indulhattak ott. A csapat nyáron gyengült ugyan, de messze nem annyira, mint azt idei eredményei mutatják: a Sonkások 16 meccsükből csak 2-t nyertek meg, 13-at elvesztettek, a Juventustól 7-et kaptak, ráadásul újabb pénzügyi nehézségek miatt le is vontak tőlük egy pontot, így jelenleg már 9 egység választja el őket a bentmaradástól.
Másrészt az Inter – Milánó kékebbik felében kifejezetten jól erősítettek, legalábbis a nyár végén még így hittük, de Walter Mazzarri nem tudott rendet tenni a csapatnál.
Az Inter bár csak 6 pontra van a dobogótól, jelenleg csak a 11., átesett már egy edzőváltáson, és szinte mindenki ellen háromesélyesként kell kezelnie egy találkozót – mindezt úgy, hogy a két fiatal, Icardi és Kovacic parádés formában vannak.
Fájó szívvel, de ide kell sorolnom a Roma BL-búcsúját is.
A Farkasok pazar rajtjuknak köszönhetően már a 2. fordulóban a továbbjutás küszöbén álltak, majd váratlanul óriási pofont kaptak a Bayerntől. Ennek ellenére az 5. körben elintézhették volna a továbbjutást, de az utolsó pillanatokban gólt kaptak a moszkvaiaktól, az utolsó meccsen pedig végül kiestek egy elsőre bivalyerősnek tűnő csoportból, amelyből végül csak a Bayern emelkedett ki.
Végül pedig meg kell említenem valakit, aki nem kapcsolódik (jelenleg) a Serie A-hoz: Mario Balotelli liverpooli szerződésénél mindenki tudta, hogy a balhés csatár utolsó esélyét kapja meg egy topcsapatnál a bizonyításra.
SuperMario viszont szenved Angliában, egyetlen BL-gólt jegyez a vörösöknél, a bajnokságban teljesen impotens. A kezdőből már ki is játszotta magát, a tavaly bajnokesélyes csapat idén csak a 8., a BL-ből kiestek, Balotelli pedig máris hazaigazolna – de a Sampon kívül talán senki nem látná szívesen. Egy szupertehetség végnapjai…?
A legnagyobb ígéret
Paulo Dybala bár már 2 éve is megcsillogtatott valamicskét a tudásából a Serie A-ban, igazából idén figyelt fel rá a világ.
17 meccsen 7 gólt és 6 gólpasszt jegyez már a Palermo színeiben a 21 éves kiválóság, érdemes lesz rajtatartani a szemünket.
forrás: azzurri.co.hu