Novothny: Felejthetetlen volt

Nem Novothny Somán múlott, hogy nem az SSC Napoli csapata nyerte a Primavera Olasz Kupa fináléját. 

A nápolyi fiatalok a Juventus elleni kedd esti visszavágón a 18 éves veszprémi csatár 88. percben szerzett góljával mentették hosszabbításra a kétfelvonásos párharcot, a kétszer tizenöt perces ráadásban azonban kikaptak a jóval erősebb keretű, a döntő előtt esélyesebbnek tartott torinói csapattól.

A San Paolo stadionban több mint 30 ezer néző előtt rendezett mérkőzésről, a felejthetetlen találatról és az elmúlt egy év tapasztalatairól beszélgettünk az U19-es válogatott támadóval.

 – A képernyő előtt ülve meg nem mondtuk volna, hogy két tartalékcsapat küzd a San Paolo gyepszőnyegén. Milyen érzés volt ekkora tét mellett, ennyi fanatikus szurkoló előtt pályára lépni?
– Fantasztikus érzés volt csaknem negyvenezer ember buzdítása mellett harcolni az Olasz Kupáért, minden percét próbáltuk kiélvezni, ilyen fiatalon nem sok lehetősége adódik egy labdarúgónak hasonló körülmények között pályára lépni.

– Olasz lapok a döntő előtt jóval esélyesebbnek tartották a Juventust a győzelemre, ez azonban nem látszott meg a két mérkőzés kétszáztíz perce alatt, sőt, a visszavágón inkább a Napoli dominált, a hazai csapat akarata érvényesült.
 – Azzal a taktikával mentünk ki a pályára, hogy már az első perctől kezdve letámadjuk az ellenfelet, az ő térfelükön megpróbálunk labdákat szerezni. Nos, az első tíz percben ez finoman szólva sem sikerült, kissé megremegett a lábunk. Később azonban rendeztük a sorokat, de főleg a kapott gól után szögeztük a kapuja elé a Juventust. A kontráik azonban kifogtak rajtunk, s a hosszabbításban szerzett második találatukat követően már nem maradt erőnk megújulni.

– Hogy emlékszik a góljára? Mit érzett, amikor két perccel a meccs vége előtt hosszabbításra mentette csapatának a finálét?
–  Felejthetetlen pillanat volt, még most is beleborzongok, ha rá gondolok.

– Roberto Insigne egy az egyben verte meg védőjét az alapvonalnál, középre adott, ön pedig tökéletes ütemben érkezett. Begyakorolt figura volt?
– Igen, tudatos támadás volt. Nekem beadásoknál a rövid oldali kapufához kell érkeznem, ami nagyszerűen sikerült, akárcsak a centerezés, „csupán" a védőmet kellett megelőznöm.

 – Kinek küldte a csókokat? Volt konkrét címzett, vagy szimplán a szurkolóknak?
– A testvérem és a szüleim is a stadionban tekintették meg a mérkőzést, természetesen nekik.

– Nyilvánvalóan nagy volt a csalódottság önben és társaiban az elvesztett kupadöntő után, mit érez most, miután egyet már aludt a mérkőzésre?
– Síri csönd volt az öltözőben, nehezen emésztettük meg a történteket. Azonban meg kell jegyezzem, hogy egy nálunk jóval erősebb és tapasztaltabb csapattal szemben sikerült helytállnunk. A Juventus tavaly is eljutott a fináléig, nemzetközi tornán is szerepel, de a rendes játékidőben Torinóban és Nápolyban sem győztek le minket (mindkét kilencven perc 1–1-re végződött – a szerk.). Bár még nem dolgoztuk fel teljesen a vereséget, az edzőink, a felnőttcsapat tagjai és az egész város büszke a csapatra, ez azért segít abban, hogy pozitívan értékeljük, amit elértünk.

– Aurelio De Laurentiis, a nápolyi klub elnöke a felnőttcsapat keddi edzését is a San Paolo stadionba vitte, hogy a felnőttcsapat sztárjai jelenlétükkel segítsenek a „kicsiknek", hogy könnyebben viseljék a tét miatt rájuk rakódó terhet. Ez mennyit számított?
–  Edinson Cavani és Gökhan Inler is odajött hozzánk a meccs előtt, spannoltak minket, mondták,  ne izguljunk, csak adjunk bele mindent. Marek Hamsík (a Napoli szlovák válogatott irányítója – a szerk.) engem a meccs előtt és után is felhívott telefonon, arra kért, ne idegeskedjek, ez is csak egy mérkőzés a sok közül, tegyek meg mindent a győzelemért, és akkor nem lehet baj.

– Baj az nincs, az ön elmúlt egy évét tekintve ezt nyugodt szívvel kijelenthetjük. 2012 tavaszán Veszprémből érkezve valósággal berobbant a Napoli tartalékcsapatába, már az első hónapokban gólokkal hálálta meg a bizalmat. Formáját a jelenlegi szezonra is átmentette, nyolc mérkőzésen szerezett öt góljával vette ki a részét a kupaezüstből, a bajnokságban huszonkét találkozón tizenegy gólnál jár, a csapat pedig ott lesz a rájátszásban. Hogy értékeli az elmúlt időszakot?
– A csapat és a magam szempontjából is sikeres volt az elmúlt egy év. Rengeteg tapasztalatot szereztem, de úgy érzem, taktikailag fejlődtem a legtöbbet. A csapatban nem klasszikus befejező csatárként szerepelek, csúcsékként a támadóharmadban a labdák megtartása és az érkező társak kiszolgálása a legfontosabb feladatom, persze emellett a gólszerzésből is kiveszem a részem.

– Egy forduló van hátra a bajnokság alapszakaszából, főcsoportjukban a negyedik, továbbjutó helyen állnak. Mit vár a rájátszástól?
– Már biztosan ott leszünk, ami a tavalyi szezonhoz képest nagy előrelépés. Várhatóan a Chievóval, majd, ha a veronai csapat ellen is nyernünk, a Roma–Palermo párharc győztesével kell megmérkőznünk. Ha az is sikerül, bejutunk a legjobb nyolc csapat közé, onnan pedig a lehető legtovább szeretnénk menetelni.

– Mit lehet tudni a távolabbi jövőjéről? Számolnak önnel a Napoli első csapatánál, esetleg kölcsönben folytatja?
– Jelen pillanatban nem foglalkoztat, mi történik a nyáron, csak az, hogy a Napoli a lehető legjobban szerepeljen a hátralévő meccseken. A következő szezonról még nem tudok biztosat mondani, mindössze annyit, hogy Nápolyban hosszú távon számolnak velem, s a fejlődésem érdekében nagy eséllyel kölcsönadnak egy, a Primaveránál erősebb bajnokságba. Számomra az legfontosabb, hogy állandó játéklehetőséghez jussak, mert csak ebben az esetben tudok folyamatosan fejlődni, napról napra jobb és érettebb labdarúgóvá válni.

forrás: NSO