A 110. Derby della Lanterna
A Luigi Ferraris stadionban találkozik ma este a két nagy
rivális együttes Genova városában.
Szinte minden a derby körül forog.
Nincs olyan ember akit ne mozgatna meg a mai mérkőzés, hiszen a két csapat azonos, 35-35 ponttal áll a Serie A tabelláján, A Genoa a hatodik, a Samp a hetedik helyen a táblázaton. Ezért is érdekes lehet a mai találkozó, hiszen aki győz, közelebb kerülhet az élmezőnyhöz, amire nem volt példa az utóbbi években a két csapat tekintetében.
A két gárda formáját tekintve ellentétes utat jár be a bajnokságban, a Genoa felfelé, a Doria lefelé ível az utóbbi időben.
Az őszi idényben minden a Sampról szólt. Veretlenek voltak otthonukban, és meglepő győzelmeket is szerzett a Szinisa Mihajlovic által kormányzott csapat, amely magán viselte edzőjének főbb vonásait: fegyelem, keménység, pontosság és győzni akarás minden tekintetben. Még a dobogón is állt a szerb hadvezér által irányított együttes, de jelenleg visszacsúszott a középmezőny tetejére.
Pedig Massimo Ferrero elnök mindent megtesz azért, hogy imádott együttese minél jobban szerepeljen. Rengeteg pénzt invesztál a gárdába, amely az utóbbi években folyamatosan erősödött.
Az előtte regnáló legendás elnök, Riccardo Garrone olajipari mágnás által tulajdonolt kékeket 10 évig sikeresen vezető üzletember 2013-ban elhunyt.
Garrone vezetése alatt érte el legnagyobb sikerét és bukását is a klub, hiszen 2010-ben az olasz bajnokságban megszerzett negyedik helyének köszönhetően a Bajnokok Ligája selejtezőjében indulhatott a klub (bár nem jutott be a sorozatba), majd egy éve rá a kulcsemberek távozása miatt is, óriási meglepetésre, egy Palermo elleni hazai vereséggel kiesett a Serie A-ból (sajnos ebben két magyar is kivette a részét, Laczkó Zsolttal a kezdőben és Koman Vladimirrel a kispadon).
Felejthetetlen pillanat volt, hogy a jelenleg is a csapathoz tartozó Angelo Palombo csapatkapitány sírva kért bocsánatot a feldühödött szurkolóktól a kiesés után a hazai kanyar előtt, majd vezeklésként ő is követte imádott csapatát a másodosztályba, pedig akkoriban olasz válogatott is volt Angelo! Itt lehet párhuzamot vonni klubhűség terén a csodálatos Alessandro Del Pieróval, aki karrierje csúcsán ugyancsak elkísérte csapatát a másodosztályba, a 2006-os Calciopolinak nevezett botrány miatt kizárt Juventust.
De térjünk csak vissza Ferrerora. A téli mercato során azzal borzolta a kedélyeket, hogy megszerezte a pályafutása zenitjén már túl lévő kameruni klasszist, Samuel Eto’o-t, aki nem kifejezetten Mihajlovic kérésére került Genovába, és aki több éve sikertelen a top bajnokságokban (Chelsea, Everton, közben egy oroszországi pénzes kitérő). Az addig fegyelmezett együttesben elkezdődtek a problémák, Okaka-Mihajlovic, majd Eto’o-Mihajlovic összetűzések követték egymást. Bár ezek a konfliktusok elültek, de valószínűleg tüskét hagytak a szerb allenatore szívében. Pluszban eladta a csapat egyik legjobbját, a nagy olasz tehetséget Gabbiadinit a Napolinak, őt pedig eddig még nem tudták tökéletesen pótolni.
Vezetés-szinten is hasonló a helyzet Genova másik felében. A hírhedt Enrico Preziosi elnök egyszerű piaci tárgyaknak tekinti a futballistákat. Az évek óta 40-50 igazolt labdarúgóval rendelkező klub (nagy részük kölcsönben) állandóan cserélgeti játékosait. A téli átigazolási időszakban két meglepő távozást is indukált Preziosi. A chilei válogatott Pinilla az Atalantába, az olasz válogatott Matri pedig a Juventusba ment kölcsönbe… ki tudja, miért? És ha az utolsó pillanatban nem igazolja le nagy fogásként Borriellót, akkori Perotti mellett nem maradt volna bevethető igazi befejező csatára a piros-kékeknek.
Az elnök szerencséjére kiváló szakember irányítja az együtteset Gasperini személyében, aki nyert már derbit az utóbbi években kollégájához, Mihajlovic-hoz hasonlóan. Gian Piero remekül összerakta az együttest, amely a válogatott kerettag Perin kapusa kiváló teljesítményére épül. A tehetséges hálóőrnek nagyban köszönhető a csapat kiváló formája. A gárda utóbbi öt mérkőzésén csak egy vereséget szenvedett, azt is a Napoli otthonában minimális, 2-1-es arányban. A Fiorentinával döntetlent játszott, a Laziót (idegenben) és a Veronát pedig verte Gasperini csapata.
Ezzel szemben a Sampdoria legutóbb a biztos kieső és csődközelben lévő Parma otthonában nyert utoljára öt mérkőzéssel ezelőtt, azóta nyeretlen. Legutóbb a Chievo otthonában kapott ki 2-1 arányban, gyenge teljesítménnyel.
A legutóbbi két Derby della Lanternát a Samp nyerte 1-0 arányban, amikor nem ő volt a pályaválasztó. A Genoa pedig legutoljára 3-0 arányban diadalmaskodott, amikor hasonlóan nem volt pályaválasztó 2013 őszén.
Várható összeállítások:
Sampdoria (4-3-3): Vivaiano – De Silvestri, Silvestre, Romagnoli, Regini – Obiang, Palombo, Aquah – Soriano – Eto’o/Okaka(?) Eder.
Genoa (3-4-3): Perin – Roncaglia, Burdisso, De Maio – Rincon, Bertolacci, Kucka, Edenilson – Falque, Perotti, Niang.
Szinte minden a derby körül forog.
Nincs olyan ember akit ne mozgatna meg a mai mérkőzés, hiszen a két csapat azonos, 35-35 ponttal áll a Serie A tabelláján, A Genoa a hatodik, a Samp a hetedik helyen a táblázaton. Ezért is érdekes lehet a mai találkozó, hiszen aki győz, közelebb kerülhet az élmezőnyhöz, amire nem volt példa az utóbbi években a két csapat tekintetében.
A két gárda formáját tekintve ellentétes utat jár be a bajnokságban, a Genoa felfelé, a Doria lefelé ível az utóbbi időben.
Az őszi idényben minden a Sampról szólt. Veretlenek voltak otthonukban, és meglepő győzelmeket is szerzett a Szinisa Mihajlovic által kormányzott csapat, amely magán viselte edzőjének főbb vonásait: fegyelem, keménység, pontosság és győzni akarás minden tekintetben. Még a dobogón is állt a szerb hadvezér által irányított együttes, de jelenleg visszacsúszott a középmezőny tetejére.
Pedig Massimo Ferrero elnök mindent megtesz azért, hogy imádott együttese minél jobban szerepeljen. Rengeteg pénzt invesztál a gárdába, amely az utóbbi években folyamatosan erősödött.
Az előtte regnáló legendás elnök, Riccardo Garrone olajipari mágnás által tulajdonolt kékeket 10 évig sikeresen vezető üzletember 2013-ban elhunyt.
Garrone vezetése alatt érte el legnagyobb sikerét és bukását is a klub, hiszen 2010-ben az olasz bajnokságban megszerzett negyedik helyének köszönhetően a Bajnokok Ligája selejtezőjében indulhatott a klub (bár nem jutott be a sorozatba), majd egy éve rá a kulcsemberek távozása miatt is, óriási meglepetésre, egy Palermo elleni hazai vereséggel kiesett a Serie A-ból (sajnos ebben két magyar is kivette a részét, Laczkó Zsolttal a kezdőben és Koman Vladimirrel a kispadon).
Felejthetetlen pillanat volt, hogy a jelenleg is a csapathoz tartozó Angelo Palombo csapatkapitány sírva kért bocsánatot a feldühödött szurkolóktól a kiesés után a hazai kanyar előtt, majd vezeklésként ő is követte imádott csapatát a másodosztályba, pedig akkoriban olasz válogatott is volt Angelo! Itt lehet párhuzamot vonni klubhűség terén a csodálatos Alessandro Del Pieróval, aki karrierje csúcsán ugyancsak elkísérte csapatát a másodosztályba, a 2006-os Calciopolinak nevezett botrány miatt kizárt Juventust.
De térjünk csak vissza Ferrerora. A téli mercato során azzal borzolta a kedélyeket, hogy megszerezte a pályafutása zenitjén már túl lévő kameruni klasszist, Samuel Eto’o-t, aki nem kifejezetten Mihajlovic kérésére került Genovába, és aki több éve sikertelen a top bajnokságokban (Chelsea, Everton, közben egy oroszországi pénzes kitérő). Az addig fegyelmezett együttesben elkezdődtek a problémák, Okaka-Mihajlovic, majd Eto’o-Mihajlovic összetűzések követték egymást. Bár ezek a konfliktusok elültek, de valószínűleg tüskét hagytak a szerb allenatore szívében. Pluszban eladta a csapat egyik legjobbját, a nagy olasz tehetséget Gabbiadinit a Napolinak, őt pedig eddig még nem tudták tökéletesen pótolni.
Vezetés-szinten is hasonló a helyzet Genova másik felében. A hírhedt Enrico Preziosi elnök egyszerű piaci tárgyaknak tekinti a futballistákat. Az évek óta 40-50 igazolt labdarúgóval rendelkező klub (nagy részük kölcsönben) állandóan cserélgeti játékosait. A téli átigazolási időszakban két meglepő távozást is indukált Preziosi. A chilei válogatott Pinilla az Atalantába, az olasz válogatott Matri pedig a Juventusba ment kölcsönbe… ki tudja, miért? És ha az utolsó pillanatban nem igazolja le nagy fogásként Borriellót, akkori Perotti mellett nem maradt volna bevethető igazi befejező csatára a piros-kékeknek.
Az elnök szerencséjére kiváló szakember irányítja az együtteset Gasperini személyében, aki nyert már derbit az utóbbi években kollégájához, Mihajlovic-hoz hasonlóan. Gian Piero remekül összerakta az együttest, amely a válogatott kerettag Perin kapusa kiváló teljesítményére épül. A tehetséges hálóőrnek nagyban köszönhető a csapat kiváló formája. A gárda utóbbi öt mérkőzésén csak egy vereséget szenvedett, azt is a Napoli otthonában minimális, 2-1-es arányban. A Fiorentinával döntetlent játszott, a Laziót (idegenben) és a Veronát pedig verte Gasperini csapata.
Ezzel szemben a Sampdoria legutóbb a biztos kieső és csődközelben lévő Parma otthonában nyert utoljára öt mérkőzéssel ezelőtt, azóta nyeretlen. Legutóbb a Chievo otthonában kapott ki 2-1 arányban, gyenge teljesítménnyel.
A legutóbbi két Derby della Lanternát a Samp nyerte 1-0 arányban, amikor nem ő volt a pályaválasztó. A Genoa pedig legutoljára 3-0 arányban diadalmaskodott, amikor hasonlóan nem volt pályaválasztó 2013 őszén.
Várható összeállítások:
Sampdoria (4-3-3): Vivaiano – De Silvestri, Silvestre, Romagnoli, Regini – Obiang, Palombo, Aquah – Soriano – Eto’o/Okaka(?) Eder.
Genoa (3-4-3): Perin – Roncaglia, Burdisso, De Maio – Rincon, Bertolacci, Kucka, Edenilson – Falque, Perotti, Niang.
forrás: azzurri.co.hu