Gól nélküli döntetlent játszott a Milan a Napolival
Mezőnyfölényt harcolt ki az első negyedórában a Milan, de a nápolyi 16-os előtt látványosan elfogyott a tudomány, egymást követték a tanácstalan keresztlabdák – a Napoli pedig játszhatta azt, amiben világklasszis, a kontrafutballt. A vendégek fegyelmezett bekkeléséről csak annyit, hogy legelső emberük, Edinson Cavani rendre saját térfele közepén foglalt el védekező álláspontot.
Az első félórában a Napoli játszott veszélyesebben, pontosabban a Milan védelme hordozta magában a gólt, az egyik ilyen baki alkalmával Ezequiel Lavezzi maga lepődött meg a legjobban, hogy egyedül maradt a labdával az ötös bal sarkánál, és végül kisodródva az oldalhálóba lőtt. Ez felrázta a Milant, amely egyre többször dolgoztatta meg ezek után az ellenfél kapusát, Morgan De Sanctist, ám csupán pár percig tartott a fellángolás, visszavette a főszerepet a bajnokin a taktikai mezőnyharc.
Egy egészen más Milan futott ki a szünet után, de hiába lőhetett tisztán Robinho majd Ibrahimovic is, csak nem született gól, és De Sanctis fogta a gólvonalon Juan Zúniga „öngólveszélyes" fejesét.
A 63. percben aztán a kapus szinte habzó szájjal reklamált az egyik partjelzőnél, nem sokkal később kiderült az is, miért: egy nápolyi 16-os előtti tömegjelenet közben Ibrahimovic Antonio Nocerino vállát átölelve lazán elhelyezett jobbal egy pofont Salvatore Aronica arcán. A sértett egyébként nyugodtan követhette volna a piros lapja miatt leballagó svédet, lévén reflexből visszaadta a taslit – az ártatlan Nocerinónak...
A megzavarodott hazaiak között Cavani büntethetett volna, de az ötös sarkáról fölé fejelt, a Napoli-mester Walter Mazzarri pedig a védő Aronica helyére beküldte a támadó Goran Pandevet. Ez sem segített a délieken, sőt, Robinho került ismét gólhelyzetbe, ám De Sanctis ezt a lövést is kitornászta a léc alól. A végén elküldte Allegrit a kispadtól a játékvezető, Nicola Rizzoli, de ez már nem osztott, nem szorzott.
