Mourinho tönkretette az Intert
Méghozzá egyetlen nap alatt, egyetlen döntéssel: amikor otthagyta a milánói csapatot...
Pörgessük vissza az időt: 2010 májusát írjuk - nem volt még olyan régen -, az Inter éppen a Bajnokok Ligája-győzelmet ünnepli, amelyet megérdemelten, profi teljesítménnyel hódított el. José Mourinho vezetőedző viszont a sikert követően bejelentette, távozik, átveszi a Real Madrid együttesét. Ezzel egyúttal tönkre is tette az Intert, amely most vagy várhat egy újabb calciopolira - bár még az előző sem ért véget -, vagy egy újabb Mourinhóra.
Teljesen mindegy ugyanis, hogy ki irányítja az Intert, azóta a májusi este óta tragikomédia zajlik a klubnál. Benítez, Leonardo, Gasperini: mindegyiküknek megvoltak a maga rémséges, felejthetetlen mélypontjai. Claudio Ranieri talán most ért el oda: a Bologna elleni 0-3 egy olyan megalázó arculcsapás, amit még az Inter újabban igen kevéshez szokott szurkolói is igen nehezen emésztenek majd meg...
Pedig nem olyan rég még hetes győzelmi sorozatot épített a gárda, és BL-indulásról csiripeltek a madarak. A hirtelen szétesés vajon minek köszönhető? Edzőbuktatás? Akkor rossz ötlet volt zsinórban hét bajnokit nyerni, elvégre a kiesés nem fenyegette a csapatot. Vagy tényleg csak arról van szó, hogy Mourinho távozása óta totálisan koncepciótlan szakmai munka folyik az Internél?
A portugál egy öregedő keretet hagyott hátra; az olyan húzások, mint Thiago Motta leigazolása, kiváló, rövid távú megoldásnak bizonyultak, ám a brazil-olasz azóta jelentősen visszaesett, nem véletlenül passzolták el a PSG-nek. Maicon is túljutott a zeniten; Wesley Sneijder posztját valahogy egyetlen másik edzőnek sem sikerült megtalálnia Mourinho óta, leszámítva Bert van Marwijkot a világbajnokságon - persze nehéz is egy olyan játékost beépíteni, aki a mérkőzések 50 százalékán nem játszik.
Az olyan fiatalok, mint Ricky Alvarez vagy Faraoni, mind három-négy poszton is kénytelenek játszani, mert nincs egy konstans, koherens szerkezet, egy elképzelés, csak pánikszerű kísérletezgetés, miközben a tulajdonos, Massimo Moratti a háttérben rosszallóan néz, vagy ami gyakoribb, a médiában vagy akár az öltözőben kritizál. Így, ilyen körülmények között, nem lehet fiatalok hosszú távú beépítéséről beszélni: most még pehelysúlyúnak számító játékosok szisztematikus lerombolása zajlik az Internél.
Ranieri sem képes mit kezdeni a helyzettel. De talán Mourinho sem tudna - maximum akkor, ha ismét a kezébe kaphatna egy őrült összeget, amit Zlatan Ibrahimovicért kifizetett a Barcelona. Akkor megint a saját képére formálhatná a csapatot, és megint lehetne két jó idénye az Internek. Addig úgy fest, a kilencvenes évek Interjéhez kell hozzászokni.
bz
samsungsport.hu