Fino alla finale!
A nap, amit oly régóta vártunk, a nap, amitől múlt hét kedd óta
valahol mélyen, titokban mind rettegünk, a nap, ami az olasz futball
legfontosabb napja a 2012-es Eb-döntő óta, a Real Madrid – Juventus
BL-elődöntő napja elérkezett.
5 év után először ma végre újra bejuthat a legrangosabb európai versenysorozat döntőjébe egy olasz csapat – erre legutóbb az Inter volt képes 2010-ben.
A Mourinho vezette gárda és a mai Juventus helyzete között több párhuzamot is felfedezhetünk: mindkét gárda meglepetésre jutott el az elődöntőig, egyiküket sem tartották a párharc esélyesének a 4 között, ráadásul mindketten a sorozat aktuális címvédője, egy spanyol óriás ellen vívták az elődöntőt, az első meccsen, hazai pályán ráadásul meglepetésszerű győzelemmel kezdtek. Igen, és mindkét csapat csak egy hajszálra volt a maga idejében a történelmi tettől: a triplázástól.
Az Inter akkor 1-0-s idegenbeli vereséggel küzdötte be magát a fináléba, ez a Juventusnak ma nem lenne elég a boldogsághoz, elég lehet viszont megannyi más eredmény. Döntetlen vagy vendég siker esetén természetesen nem kell számolgatnunk, ha viszont ne adj’ isten a királyi gárda győzelmével zárulna a rendes játékidő, rögtön elő kell kapnunk a számokat.
A képlet azért viszonylag egyszerű: egynél többel nem szabad kikapni, gólt rúgni pedig vereség esetén kötelező. A Bayern München tegnap 3-2-re verte otthon a Barcelonát – ezt a végeredményt csukott szemmel is aláírnánk mára.
Nehéz egy ilyen cikkbe sok okosságot írni. Gondolkoztam, hogy előzetest írjak-e a dolgok tényszerű felsorolásával (bekészítve áll egy halom adat, például az, hogy a korábbi európai párharcok során ha egy csapat 2-1-re nyerte az első meccset, az esetek kereken 51%-ában tovább is jutott), vagy inkább egy hangulatkeltő cikkbe fogjak-e bele, de nem tudtam dönteni, és nem hiszem, hogy bármelyikre képes lennék. Az embert ilyenkor már kora reggel elfogja a jól ismert gyomorideg, a gondolatai csak a meccs körül járnak, és minden más teendő a háttérbe szorul. Így volt ez az olasz foci utolsó BL-döntőjénél, így volt a 2012-es Eb-finálé előtt is. És így van ma is.
Szilárd meggyőződésem, hogy a Juventus képes lesz megoldani ezt a feladatot. Az elmúlt években, Antonio Conte irányításával létrejött egy csapat Torinóban, amely kezdett egyre inkább méltónak tűnni régi nagy híréhez, de egyvalami hiányzott: a nemzetközi sikeresség. A tavalyi szezon dupla csalódása (kiesés a BL-csoportból, majd elcsúszás az utolsó banánhéjon a hazai El-döntő előtt) után mindannyiunknak szüksége volt rá, hogy a Juve bebizonyítsa: igenis ütőképes gárdát alkotnak a Csizma határain túl is. Szükségünk volt rá, mert ha Itália egyeduralkodója és egyetlen, igazán versenyképes csapata csak arra képes, hogy néha-néha bravúrral továbbjusson a csoportjából, akkor hatalmas bajban van az olasz labdarúgás.
De a Juventus idén, immár Massimo Allegri irányításával megmutatta: nem csak erre képes. A Juventus hol nehezen (Atlético, Monaco), hol gyönyörűen teljesítve (Dortmund, Real) jutott el idáig, de azt senki nem állíthatja, hogy ne érdemeltek volna elődöntőt Tévezék. Való igaz, hogy a 2-1-es eredmény nagyon veszélyes, pláne Madridban, én magam még mindig azt mondom, hogy az esély 51-49 a Real javára. De idézzük csak fel, mikor nyújtotta idén a legjobb teljesítményt a Juve: a Dortmund elleni visszavágón (3-0 idegenben), a Fiorentina ellen, a kupa elődöntőjének visszavágóján (3-0, szintén idegenben), és múlt héten, a spanyolok elleni odavágón. Egy szóval: mindig akkor, amikor a legfontosabb volt.
Ma pedig minden eddiginél fontosabb. A tét nagyobb, mint az elmúlt szűk 5 évben bármikor volt klubszinten – az olasz csapatok pedig, mint tudjuk, ilyenkor érzik magukat a legjobban. Nem hiába nyilatkozta a dortmundi meccs előtt Jürgen Klopp, hogy a világon a legnehezebb dolog megverni egy olasz csapatot, amelyiknek jó a döntetlen is, és hiszem, hogy ezt ma este a madridiak is megtapasztalják.
12 évvel ezelőtt (hogy korrektek legyünk: holnap lesz éppen 12 éve) az akkor címvédő Real Madridot egy csodameccsen (Olaszországban azóta is csak Partita Perfetta, azaz A Tökéletes Meccs néven emlegetik) a Juventus kiejtette a címvédő Real Madridot, és bejutott a BL döntőjébe. Sok minden megváltozott azóta, sok dolog történt, de most, 2015. május 13-án a Juventus újra képes lehet a bravúrra.
Végül még egy aprócska párhuzam: a Bajnokok Ligája döntőjét 24 nap múlva Berlinben, az Olimpiai Stadionban rendezik. 2006. július 9-én is rendeztek ott egy finálét…
91 perc választja el a lesajnált olasz focit a bravúrtól. Szurkoljuk ki!
Fino alla finale…
tv: Digi Sport 1 20.45
5 év után először ma végre újra bejuthat a legrangosabb európai versenysorozat döntőjébe egy olasz csapat – erre legutóbb az Inter volt képes 2010-ben.
A Mourinho vezette gárda és a mai Juventus helyzete között több párhuzamot is felfedezhetünk: mindkét gárda meglepetésre jutott el az elődöntőig, egyiküket sem tartották a párharc esélyesének a 4 között, ráadásul mindketten a sorozat aktuális címvédője, egy spanyol óriás ellen vívták az elődöntőt, az első meccsen, hazai pályán ráadásul meglepetésszerű győzelemmel kezdtek. Igen, és mindkét csapat csak egy hajszálra volt a maga idejében a történelmi tettől: a triplázástól.
Az Inter akkor 1-0-s idegenbeli vereséggel küzdötte be magát a fináléba, ez a Juventusnak ma nem lenne elég a boldogsághoz, elég lehet viszont megannyi más eredmény. Döntetlen vagy vendég siker esetén természetesen nem kell számolgatnunk, ha viszont ne adj’ isten a királyi gárda győzelmével zárulna a rendes játékidő, rögtön elő kell kapnunk a számokat.
A képlet azért viszonylag egyszerű: egynél többel nem szabad kikapni, gólt rúgni pedig vereség esetén kötelező. A Bayern München tegnap 3-2-re verte otthon a Barcelonát – ezt a végeredményt csukott szemmel is aláírnánk mára.
Nehéz egy ilyen cikkbe sok okosságot írni. Gondolkoztam, hogy előzetest írjak-e a dolgok tényszerű felsorolásával (bekészítve áll egy halom adat, például az, hogy a korábbi európai párharcok során ha egy csapat 2-1-re nyerte az első meccset, az esetek kereken 51%-ában tovább is jutott), vagy inkább egy hangulatkeltő cikkbe fogjak-e bele, de nem tudtam dönteni, és nem hiszem, hogy bármelyikre képes lennék. Az embert ilyenkor már kora reggel elfogja a jól ismert gyomorideg, a gondolatai csak a meccs körül járnak, és minden más teendő a háttérbe szorul. Így volt ez az olasz foci utolsó BL-döntőjénél, így volt a 2012-es Eb-finálé előtt is. És így van ma is.
Szilárd meggyőződésem, hogy a Juventus képes lesz megoldani ezt a feladatot. Az elmúlt években, Antonio Conte irányításával létrejött egy csapat Torinóban, amely kezdett egyre inkább méltónak tűnni régi nagy híréhez, de egyvalami hiányzott: a nemzetközi sikeresség. A tavalyi szezon dupla csalódása (kiesés a BL-csoportból, majd elcsúszás az utolsó banánhéjon a hazai El-döntő előtt) után mindannyiunknak szüksége volt rá, hogy a Juve bebizonyítsa: igenis ütőképes gárdát alkotnak a Csizma határain túl is. Szükségünk volt rá, mert ha Itália egyeduralkodója és egyetlen, igazán versenyképes csapata csak arra képes, hogy néha-néha bravúrral továbbjusson a csoportjából, akkor hatalmas bajban van az olasz labdarúgás.
De a Juventus idén, immár Massimo Allegri irányításával megmutatta: nem csak erre képes. A Juventus hol nehezen (Atlético, Monaco), hol gyönyörűen teljesítve (Dortmund, Real) jutott el idáig, de azt senki nem állíthatja, hogy ne érdemeltek volna elődöntőt Tévezék. Való igaz, hogy a 2-1-es eredmény nagyon veszélyes, pláne Madridban, én magam még mindig azt mondom, hogy az esély 51-49 a Real javára. De idézzük csak fel, mikor nyújtotta idén a legjobb teljesítményt a Juve: a Dortmund elleni visszavágón (3-0 idegenben), a Fiorentina ellen, a kupa elődöntőjének visszavágóján (3-0, szintén idegenben), és múlt héten, a spanyolok elleni odavágón. Egy szóval: mindig akkor, amikor a legfontosabb volt.
Ma pedig minden eddiginél fontosabb. A tét nagyobb, mint az elmúlt szűk 5 évben bármikor volt klubszinten – az olasz csapatok pedig, mint tudjuk, ilyenkor érzik magukat a legjobban. Nem hiába nyilatkozta a dortmundi meccs előtt Jürgen Klopp, hogy a világon a legnehezebb dolog megverni egy olasz csapatot, amelyiknek jó a döntetlen is, és hiszem, hogy ezt ma este a madridiak is megtapasztalják.
12 évvel ezelőtt (hogy korrektek legyünk: holnap lesz éppen 12 éve) az akkor címvédő Real Madridot egy csodameccsen (Olaszországban azóta is csak Partita Perfetta, azaz A Tökéletes Meccs néven emlegetik) a Juventus kiejtette a címvédő Real Madridot, és bejutott a BL döntőjébe. Sok minden megváltozott azóta, sok dolog történt, de most, 2015. május 13-án a Juventus újra képes lehet a bravúrra.
Végül még egy aprócska párhuzam: a Bajnokok Ligája döntőjét 24 nap múlva Berlinben, az Olimpiai Stadionban rendezik. 2006. július 9-én is rendeztek ott egy finálét…
91 perc választja el a lesajnált olasz focit a bravúrtól. Szurkoljuk ki!
Fino alla finale…
tv: Digi Sport 1 20.45
forrás: azzurri.co.hu