Kiscsapatok, takarodó? Teljes áttervezés jöhet
Az angol BBC, Sky Sports és Guardian egybehangzó információja szerint
az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) leül tárgyalni a klubokkal a
Bajnokok Ligája 2018-tól esedékes teljes átszervezéséről.
A változtatások várhatóan az elitligás nagy kluboknak kedveznek, és a kiscsapatokat hozzák nehezebb helyzetbe.
Az angol lapok egybehangzó értesülése szerint az egyik tervezet hosszabb kieséses (selejtező) szakaszra és ezt követően két nyolcas csoportra bontaná az elitliga mezőnyét. A cél? Ebben a formátumban várhatóan több topligás csapat jutna el a csoportkörig, és több „elitmeccs” lenne a csoportkörben, mely így tizennégy fordulós lenne, tehát több bevételt generálhatna.
A tervezet logikus válaszlépés az UEFA részéről, hiszen az európai szövetség aligha engedheti meg magának, hogy a topklubok létrehozzanak egy zárt, szakadár elitligát – a kontinens vezető klubjai viszont több bevételt és több, nagycsapatok között lebonyolított mérkőzést szeretnének a jövőben. A tárgyalás előzménye minden bizonnyal az európai labdarúgóklubokat tömörítő érdekvédelmi szervezet (ECA) nyomása volt.
Az átalakítás vesztesei a kisebb országok klubjai lennének, amelyeknek a jelenlegi kiírás – a bajnoki és nem bajnoki ág szétválasztásával – kedvező. A „nagyoknak” viszont – nézettségi és bevételi szempontból is – a kiscsapatok jelenléte csak ballaszt a Bajnokok Ligájában. A tervezetben példaként hozzák a 2008–2009-es BL-csoportkör Real Madrid–BATE Boriszov mérkőzéset, amely alacsony nézettséget hozott, és a topligás klubok szívesen elkerülnék a hasonló párosításokat, hogy inkább egymás között játsszanak.
Az UEFA egyik szóvivője megerősítette, hogy az európai szövetség kapcsolatban áll a klubokkal, viszont jelezte, konkrét változtatási javaslat még nem került a tárgyaló felek elé. A Bajnokok Ligája lebonyolítása a jelenlegi hároméves ciklus végéig – azaz 2018-ig – nem változtatható meg a már értékesített televíziós és marketingjogok miatt.
A Guardian úgy tudja, az új lebonyolításról szóló egyik ötlet több fronton is védené a nagycsapatokat. Hosszabb lenne a kieséses selejtezős szakasz, az első tizenhat kiemelt – minden bizonnyal többségében topligás élcsapatok – csak a harminckettő között kapcsolódna be, azaz az utolsó kvalifikációs körben, ráadásul egymást nem is kaphatnák a sorsoláson.
A változtatások várhatóan az elitligás nagy kluboknak kedveznek, és a kiscsapatokat hozzák nehezebb helyzetbe.
Az angol lapok egybehangzó értesülése szerint az egyik tervezet hosszabb kieséses (selejtező) szakaszra és ezt követően két nyolcas csoportra bontaná az elitliga mezőnyét. A cél? Ebben a formátumban várhatóan több topligás csapat jutna el a csoportkörig, és több „elitmeccs” lenne a csoportkörben, mely így tizennégy fordulós lenne, tehát több bevételt generálhatna.
A tervezet logikus válaszlépés az UEFA részéről, hiszen az európai szövetség aligha engedheti meg magának, hogy a topklubok létrehozzanak egy zárt, szakadár elitligát – a kontinens vezető klubjai viszont több bevételt és több, nagycsapatok között lebonyolított mérkőzést szeretnének a jövőben. A tárgyalás előzménye minden bizonnyal az európai labdarúgóklubokat tömörítő érdekvédelmi szervezet (ECA) nyomása volt.
Az átalakítás vesztesei a kisebb országok klubjai lennének, amelyeknek a jelenlegi kiírás – a bajnoki és nem bajnoki ág szétválasztásával – kedvező. A „nagyoknak” viszont – nézettségi és bevételi szempontból is – a kiscsapatok jelenléte csak ballaszt a Bajnokok Ligájában. A tervezetben példaként hozzák a 2008–2009-es BL-csoportkör Real Madrid–BATE Boriszov mérkőzéset, amely alacsony nézettséget hozott, és a topligás klubok szívesen elkerülnék a hasonló párosításokat, hogy inkább egymás között játsszanak.
Az UEFA egyik szóvivője megerősítette, hogy az európai szövetség kapcsolatban áll a klubokkal, viszont jelezte, konkrét változtatási javaslat még nem került a tárgyaló felek elé. A Bajnokok Ligája lebonyolítása a jelenlegi hároméves ciklus végéig – azaz 2018-ig – nem változtatható meg a már értékesített televíziós és marketingjogok miatt.
A Guardian úgy tudja, az új lebonyolításról szóló egyik ötlet több fronton is védené a nagycsapatokat. Hosszabb lenne a kieséses selejtezős szakasz, az első tizenhat kiemelt – minden bizonnyal többségében topligás élcsapatok – csak a harminckettő között kapcsolódna be, azaz az utolsó kvalifikációs körben, ráadásul egymást nem is kaphatnák a sorsoláson.
forrás: NSO