Lotito: Ha saját stadionunk lesz, minden lehetséges
A tegnapi Corriere készített Claudio Lotitóval egy nagyobb volumenű interjút,stadionról, erkölcsről, sikerekről, célokról és játékosairól beszélt.
A kupagyőzelem sikereik végpontja, vagy egy állomás a nagyobb sikerek felé vezető úton?
Az idei év csúcspontja, amelyben beért a munkánk, egyben további kiindulópontja a Lazio nemzeti és nemzetközi sikereinek.
Hiányzik még a csapatból a megfelelő minőség, hogy jó alternatívái legyenek a kezdőjátékosoknak?
Korábban is megmondtam, az a célom, hogy 22 azonos képességű focista alkossa a keretet. Az a realitás, hogy átigazolási szezononként 2-3 ilyen játékost tudunk igazolni. Viszont nagyon fontos, hogy ne csak technikailag és tudásilag, de morálisan is megüsse az elvárt szintet. Egy nagycsapathoz illő mentalitást nem lehet egyik napról a másikra megszerezni, de megfelelő felkészültségű játékosokkal a csapatszellem és a tapasztalat sokat segíthet.
Mi volt Petkovic érdeme a sikerekben?
Petkovic hamar és könnyen beépült a klub életébe, a Lazio-család része lett. Az általa is teremtett kedvező hangulatnak pedig 100 százalékos teljesítmény lett az eredménye, ami például a derbiken is megmutatkozott. A csapat megtalálta a nyugalmat is. Eredményesen dolgozni csak akkor lehet, ha a padon ülők is partnerek a munkában, mindenkor elfogadják a szakmai stáb döntését. Ez a fajta megközelítés az, ami radikális változást hozhat a futballban. A minél többet költesz, annál többet nyersz axióma már nem érvényes. Az individualizmus talán ad azonnali eredményeket, de nem lesz tartós a siker.
Magyarán a Lazio képes lehet megnyerni a bajnokságot?
Ha történelmi tekintetben vetjük össze az északi klubokkal a lehetőségeinket, jelentős differenciát találunk. Míg nekik az éves bevételük 230-260 millió euró között alakul, addig nekünk ez az összeg 85 millió euró. Ha ilyen szempontból nézem, nem reális a bajnoki cím. Ám ha azt mondom, hogy vizsgálni kell a mentális tényezőket is, úgymint áldozatvállalás, tisztelet és mentalitás, akkor a Laziónak igenis van esélye a scudettóra. Csak meg kell nézni, hogy teljesítünk a pályán, és hogy járunk el a klubnál. 9 évvel ezelőtt a klub éves vesztesége 86 millió euró volt, szemben a 84 milliós bevétellel és számolnunk kellett az 550 milliós adóssággal. Akkor ezt hasonlítsuk azzal össze, ahol ma tartunk. Idén az egymás elleni meccseken egyenrangú partnerei voltunk az északi hármas bármelyik tagjának. Azoknak, akik háromszor annyi költségvetésből gazdálkodnak, mint mi. Ha saját stadionunk is lesz, akkor az én filozófiám szerint ennél is jóval nagyobb fejlődés várható. Olaszországban és Európában is.
Tehát reális egy eddiginél jóval sikeresebb Lazio?
Igen. Nézze, ha én is nulláról indulhattam volna, mint pár kollégám, nem itt tartanánk. Ezzel szemben még a következő 15 évben szezononként 6 millió eurót kell fizetnünk az adóhatóságnak. Ez nagyjából annyi, mint egy közepes Serie B-s csapat éves költségvetése. Mindennél jobban mutatja ez a tény, hogy az előző vezetés rosszul gazdálkodott, nem összhangban a logikával. A nagy klubok általában a pénzügyi szükségszerűséget áthágó módon gondolkoznak, de a financial fair play e tekintetben is változást fog hozni, sokak rá lesznek kényszerítve a változtatásra. Annyit költhetsz el, amennyit megtermelsz.
Beszéljünk arról is, hogy mi kéne az európai sikerekhez.
Ugyanaz, mint az eddigiekhez, egy saját stadion. A politikának segítséget kell ebben nyújtania, mert jelenleg nekünk vannak a legjobb stadionjaink - a harmadik világban.
Ki lepte meg önt a leginkább teljesítményével a kupadöntőn?
Az egész csapat a legteljesebb kohézió jeleit mutatta. Egyáltalán nem volt könnyű pszichológiailag felkészülni a szezon utolsó meccsére. A kupáért játszottunk, hazai környezetben, a történelem során először derbit játszva ilyen fontos körülmények között, és az európai kupaindulásunk is ezen múlt. Ott pedig eldőlt, hogy a Lazio Róma első csapata. Fizikailag és mentálisan is domináltuk a Romát, mert jobbak vagyunk. Azt is megmondom, milyen tényezők segítettek ebben. Szombaton, fél nappal a derbit megelőzően, mindenkihez eljött a családja Formellóba. A feleségem is akkor járt ott először. Az a tény, hogy ott volt az összes játékos, családostul, hatalmas érzelmi lökést adott. Ők mind jó fiúk, fantasztikusak emberi szempontból. Az ilyen tudatalattiba beépülő események nagyban hozzájárulhatnak a sikerhez. Egy család vagyunk, 1900 óta.
Mit jelent Lotito Rómának?
Az ilyen dolgokon soha nem gondolkoztam el igazán, és nem kibújni akarok a kérdés alól. Az számít, mit jelentek a Laziónak. Katolikus vagyok, és blaszfémia nélkül mondom, hogy a klub színei az eget képviselik. Ám ezek az Olimpia színei is. Ezek a tények alapvető fontosságúak számomra.
A Lazio tulajdonosa - ön - első kézből értesül mindenről, míg a Roma tulajdonosa a világ másik végén él. Ez jelenthet problémát?
Mindenkinek megvan a maga filozófiája. Mikor 2004-ben csatlakoztam a Lazióhoz, meg kellett menteni a klubot. Ezért lerövidítettem a parancsnoki hidat, több posztot is egyedül töltöttem be, költségkímélésből is. Sok munkatársam van, akik segítenek nekem, de kell valaki, aki meghozza a döntéseket. Azóta megcsináltuk a saját rádiónkat, újságunkat és a sokak szerinti legjobb fizetős klubtévét az országban. Szimbiózisban dolgozunk.
De mindezt csak nehezebb 8 ezer kilométerről kezelni.
Nézze, én sem élek Salernóban, de bármikor fel tudom hívni a sportigazgatót, aki tájékoztat. Olyan, mintha magam is ott lennék az öltözőben.
Besegít az öltözői motiválásban?
Néha szükséges a mentális feltüzelés.
A hírek szerint az udinei meccset követő másfél hónapban gyakori vendég volt a csapatnál.
A családot alapvetően az anya irányítja, de néha szükség van az apai jelenlétre is. Mutatni akartam az edzőnek és a játékosoknak is, hogy nincsenek egyedül, számíthatnak a klubra. Mutatkozott némi lendületvesztés, szükség volt a beavatkozásra.
Petkovicot is igyekezett feltüzelni?
A Laziónak mindeddig nem volt nagycsapat mentalitása, Petkovic ezen is segített. Ugyanakkor folyamatosan lefitymálták a csapatot, mindenkiben azt tudatosította a sajtó is, hogy nincs esély elérni a BL-helyeket. A másik probléma a csütörtöki játéknapok voltak. Ez az Európa-liga kudarca, miért kell csütörtökön meccseket játszani? Lehetetlen így hétvégére regenerálódni, és látható, az összes El-ben szereplő csapatnak voltak rosszabb meccsei. A sérüléseink nagy része is a fáradtságból, a nem megfelelő terhelésből adódott.
Februárban kezdődött a hullámvölgy, mert nem volt kivel pótolni a fáradó, esetleg sérült játékosokat.
Ezért szükséges 22, szinte azonos képességű játékos. A Juventusnál Marchisiónak nem ment a játék, semmi gond, be lehetett vetni Pogbát. De mi kit vessünk be Biava és Dias helyett? Cana nem olyan könnyen szokott bele a hátvéd posztba, bár a válogatottban is ott játszik, Cianinak pedig szoknia kellett az olasz védekezést, de hosszútávon vele sem lesz probléma. És még Dias mentális állapotával sem volt minden rendben.
Januárban nem erősítette meg a Laziót. Konko helyettesének is egy olyan játékost igazolt, aki még soha nem játszott Olaszországban.
Nem a beruházásokkal volt probléma. Az Inter 10 játékost vett, és nézze meg, hol végeztek.
Bízik abban, hogy Ciani jövőre jobban fog teljesíteni?
Biztos vagyok benne. Időnként mutatott bizonytalanságokat, de csak meg kell szoknia az olasz módit. Lulicnak is voltak gondjai az első hónapokban, aztán látható, hogy már hol tart. Pereirinhában is bízunk.
Melyik volt a legboldogabb napja a Lazio elnökeként?
Egyértelműen a múlt vasárnapi.
Mi igaz abból, hogy a Juventus Matrit adná, Lulicért cserébe?
Ez teljesen megalapozatlan. A Laziónak nem áll érdekében ilyen cserébe belemenni. Megmondtuk, hogy a legfontosabb játékosainkat nem adjuk el, közéjük tartozik Lulic is, ahogy Marchetti vagy Hernanes. Az az érdekünk, hogy növeljük a csapat sportszakmai potenciálját, ez a csere pedig nem ezt eredményezné.
Petkovic a szezon közben elismerte, hogy a csapatnak sok kötelezettsége van, több játékosra lenne szüksége. Ilyenkor nem merül fel önben, hogy Diakité játéka segíthetett volna?
A Lazióban bizonyos elvek mentén gondolkozunk, azért ez a Lazio, és nem egy másik klub. Ahhoz, hogy valaki a csapatban játsszon, meg kell felelni bizonyos erkölcsi elvárásoknak. Aki nem felel meg ezeknek a követelményeknek, nem lehet a csapat tagja.
A szurkolók lehet, hogy ennél többet várnak.
Nem álmokat árulunk, hanem a puszta realitást. 84 millió euró a költségvetésünk, ebből gazdálkodunk, mindig a pénzügyi egyensúly fenntartásával. Mindig pontosan utaljuk a fizetéseket, szemben 7 Serie A klubbal. Nem akarom, hogy ennek vége legyen. 5 évet töltöttünk a pokolban, elég volt annyi.
Mi hiányzik még?
Látni fogja, néhány éven belül nagyon erős lesz a Lazio. Ha saját stadionunk lesz, minden lehetséges.
Fizetések tekintetében mi lehet a plafon?
Megéltünk mi már 500 ezer eurós maximumot is. Ma a játékosok többsége bőven jobban keres ennél. Yilmaznak például 2,7 millió eurót kínáltam, ő 4-et kért. Új igazolásnak nem fogok 4 millió eurót fizetni.
Sok tanácsadójuk és orvosuk van, mégis gyakoriak a sérülések.
Ezek egy részén nem is lehet változtatni, de azon vagyunk, hogy még jobb legyen a stábunk.
A Laziónak 6 éve nincs állandó mezszponzora. A kupagyőzelem segíthet találni valakit?
Ez bizony az én hiányosságom.
Az első alkalom, hogy Lotito elismeri, valamiben hibázott...
Egyszerűen nincsenek olyan érdeklődök, akik megfelelő összeget adnának érte. Évi 2 millió euróért soha nem fogom odaadni a felületet. Miért is kéne, ha van klub, akinek évente 8 milliót fizetnek?
Ha mondjuk valaki évente hármat adna, az már 6 év alatt 18 millió euró.
Miért kéne elfogadnom a hármat, ha ennél sokkal többet ér?
Gyakran beszél az utánpótlásról is.
Igen, komolyan is gondolom. Formellóban most épült fel 5 pálya a meglévőek mellé, illetve egy új vendégház is. Az 550 milliós adósság után lassan elkezdhetünk szórakozni.
Ha lejáró szerződése ellenére Campagnaro vagy Montolivo játszhatott a csapatában, akkor ugyanezt miért nem tehetik meg adott játékosok a Lazióban?
Azért, mert Claudio Lotito a nevem, és a saját házamban a saját szabályaim uralkodnak. Vannak családok, ahol a gyerekek reggel 3-kor jönnek haza, és vannak más családok. Diakité sok kárt tett nekünk az elmúlt évben. És nézze meg az eltelt szezont, kinek az igazát bizonyítja? Megnyertük a kupát, a Salerno osztályt ugrott és a Primavera-döntőben játszottak a fiataljaink.
Néha 100-200 ezer eurókon vitázva veszíti el a játékosait.
Diakitét a Pescara ifjúsági csapatából igazoltam le. Vasfizikuma volt, jó befektetésnek látszott. Aztán eltörte a lábát, és mindenki azt mondta, ne ajánljak neki új szerződést, mert soha nem lesz a régi. Én mégis megadtam neki. A szezon elején felajánlottam, hogy hosszabbítsunk. Mobido azt mondta, rendben, majd nem jelentkezett. Végül felhívtam, erre alig akart velem szóba állni, mert az ügynöke azt mondta, csak ő beszélhet velem. És mennyit akartok? 1,3 millió eurót. Biava feleennyit sem keres. Talán meg kéne adnom, aztán figyelni, hogyan indul feszültség az öltözőben? Nemet mondtam, elköszöntem, és minden jót kívántam a továbbiakra. Cavanda ugyanígy, nem meglepő, közös az ügynökük. Pár napja pedig sokan láthatták őket, ahogy Rómában isznak és buliznak. Vannak szabályaink. Nézze csak meg a Lazio játékosainak autóit, meg a többi klub játékosainak kocsijait. Ordító a különbség.
Zarate volt a legkiábrándítóbb csalódása?
Már megtanultam, hogy egy klub élete nagyban függ az ügynököktől. Felemelhetnek, de el is pusztíthatnak egy játékost. Biava például egy tisztességes ember, tisztességes ügynökkel. A szabályok betartásával mindenki azt tehet, amit akar.
A kupagyőzelem sikereik végpontja, vagy egy állomás a nagyobb sikerek felé vezető úton?
Az idei év csúcspontja, amelyben beért a munkánk, egyben további kiindulópontja a Lazio nemzeti és nemzetközi sikereinek.
Hiányzik még a csapatból a megfelelő minőség, hogy jó alternatívái legyenek a kezdőjátékosoknak?
Korábban is megmondtam, az a célom, hogy 22 azonos képességű focista alkossa a keretet. Az a realitás, hogy átigazolási szezononként 2-3 ilyen játékost tudunk igazolni. Viszont nagyon fontos, hogy ne csak technikailag és tudásilag, de morálisan is megüsse az elvárt szintet. Egy nagycsapathoz illő mentalitást nem lehet egyik napról a másikra megszerezni, de megfelelő felkészültségű játékosokkal a csapatszellem és a tapasztalat sokat segíthet.
Mi volt Petkovic érdeme a sikerekben?
Petkovic hamar és könnyen beépült a klub életébe, a Lazio-család része lett. Az általa is teremtett kedvező hangulatnak pedig 100 százalékos teljesítmény lett az eredménye, ami például a derbiken is megmutatkozott. A csapat megtalálta a nyugalmat is. Eredményesen dolgozni csak akkor lehet, ha a padon ülők is partnerek a munkában, mindenkor elfogadják a szakmai stáb döntését. Ez a fajta megközelítés az, ami radikális változást hozhat a futballban. A minél többet költesz, annál többet nyersz axióma már nem érvényes. Az individualizmus talán ad azonnali eredményeket, de nem lesz tartós a siker.
Magyarán a Lazio képes lehet megnyerni a bajnokságot?
Ha történelmi tekintetben vetjük össze az északi klubokkal a lehetőségeinket, jelentős differenciát találunk. Míg nekik az éves bevételük 230-260 millió euró között alakul, addig nekünk ez az összeg 85 millió euró. Ha ilyen szempontból nézem, nem reális a bajnoki cím. Ám ha azt mondom, hogy vizsgálni kell a mentális tényezőket is, úgymint áldozatvállalás, tisztelet és mentalitás, akkor a Laziónak igenis van esélye a scudettóra. Csak meg kell nézni, hogy teljesítünk a pályán, és hogy járunk el a klubnál. 9 évvel ezelőtt a klub éves vesztesége 86 millió euró volt, szemben a 84 milliós bevétellel és számolnunk kellett az 550 milliós adóssággal. Akkor ezt hasonlítsuk azzal össze, ahol ma tartunk. Idén az egymás elleni meccseken egyenrangú partnerei voltunk az északi hármas bármelyik tagjának. Azoknak, akik háromszor annyi költségvetésből gazdálkodnak, mint mi. Ha saját stadionunk is lesz, akkor az én filozófiám szerint ennél is jóval nagyobb fejlődés várható. Olaszországban és Európában is.
Tehát reális egy eddiginél jóval sikeresebb Lazio?
Igen. Nézze, ha én is nulláról indulhattam volna, mint pár kollégám, nem itt tartanánk. Ezzel szemben még a következő 15 évben szezononként 6 millió eurót kell fizetnünk az adóhatóságnak. Ez nagyjából annyi, mint egy közepes Serie B-s csapat éves költségvetése. Mindennél jobban mutatja ez a tény, hogy az előző vezetés rosszul gazdálkodott, nem összhangban a logikával. A nagy klubok általában a pénzügyi szükségszerűséget áthágó módon gondolkoznak, de a financial fair play e tekintetben is változást fog hozni, sokak rá lesznek kényszerítve a változtatásra. Annyit költhetsz el, amennyit megtermelsz.
Beszéljünk arról is, hogy mi kéne az európai sikerekhez.
Ugyanaz, mint az eddigiekhez, egy saját stadion. A politikának segítséget kell ebben nyújtania, mert jelenleg nekünk vannak a legjobb stadionjaink - a harmadik világban.
Ki lepte meg önt a leginkább teljesítményével a kupadöntőn?
Az egész csapat a legteljesebb kohézió jeleit mutatta. Egyáltalán nem volt könnyű pszichológiailag felkészülni a szezon utolsó meccsére. A kupáért játszottunk, hazai környezetben, a történelem során először derbit játszva ilyen fontos körülmények között, és az európai kupaindulásunk is ezen múlt. Ott pedig eldőlt, hogy a Lazio Róma első csapata. Fizikailag és mentálisan is domináltuk a Romát, mert jobbak vagyunk. Azt is megmondom, milyen tényezők segítettek ebben. Szombaton, fél nappal a derbit megelőzően, mindenkihez eljött a családja Formellóba. A feleségem is akkor járt ott először. Az a tény, hogy ott volt az összes játékos, családostul, hatalmas érzelmi lökést adott. Ők mind jó fiúk, fantasztikusak emberi szempontból. Az ilyen tudatalattiba beépülő események nagyban hozzájárulhatnak a sikerhez. Egy család vagyunk, 1900 óta.
Mit jelent Lotito Rómának?
Az ilyen dolgokon soha nem gondolkoztam el igazán, és nem kibújni akarok a kérdés alól. Az számít, mit jelentek a Laziónak. Katolikus vagyok, és blaszfémia nélkül mondom, hogy a klub színei az eget képviselik. Ám ezek az Olimpia színei is. Ezek a tények alapvető fontosságúak számomra.
A Lazio tulajdonosa - ön - első kézből értesül mindenről, míg a Roma tulajdonosa a világ másik végén él. Ez jelenthet problémát?
Mindenkinek megvan a maga filozófiája. Mikor 2004-ben csatlakoztam a Lazióhoz, meg kellett menteni a klubot. Ezért lerövidítettem a parancsnoki hidat, több posztot is egyedül töltöttem be, költségkímélésből is. Sok munkatársam van, akik segítenek nekem, de kell valaki, aki meghozza a döntéseket. Azóta megcsináltuk a saját rádiónkat, újságunkat és a sokak szerinti legjobb fizetős klubtévét az országban. Szimbiózisban dolgozunk.
De mindezt csak nehezebb 8 ezer kilométerről kezelni.
Nézze, én sem élek Salernóban, de bármikor fel tudom hívni a sportigazgatót, aki tájékoztat. Olyan, mintha magam is ott lennék az öltözőben.
Besegít az öltözői motiválásban?
Néha szükséges a mentális feltüzelés.
A hírek szerint az udinei meccset követő másfél hónapban gyakori vendég volt a csapatnál.
A családot alapvetően az anya irányítja, de néha szükség van az apai jelenlétre is. Mutatni akartam az edzőnek és a játékosoknak is, hogy nincsenek egyedül, számíthatnak a klubra. Mutatkozott némi lendületvesztés, szükség volt a beavatkozásra.
Petkovicot is igyekezett feltüzelni?
A Laziónak mindeddig nem volt nagycsapat mentalitása, Petkovic ezen is segített. Ugyanakkor folyamatosan lefitymálták a csapatot, mindenkiben azt tudatosította a sajtó is, hogy nincs esély elérni a BL-helyeket. A másik probléma a csütörtöki játéknapok voltak. Ez az Európa-liga kudarca, miért kell csütörtökön meccseket játszani? Lehetetlen így hétvégére regenerálódni, és látható, az összes El-ben szereplő csapatnak voltak rosszabb meccsei. A sérüléseink nagy része is a fáradtságból, a nem megfelelő terhelésből adódott.
Februárban kezdődött a hullámvölgy, mert nem volt kivel pótolni a fáradó, esetleg sérült játékosokat.
Ezért szükséges 22, szinte azonos képességű játékos. A Juventusnál Marchisiónak nem ment a játék, semmi gond, be lehetett vetni Pogbát. De mi kit vessünk be Biava és Dias helyett? Cana nem olyan könnyen szokott bele a hátvéd posztba, bár a válogatottban is ott játszik, Cianinak pedig szoknia kellett az olasz védekezést, de hosszútávon vele sem lesz probléma. És még Dias mentális állapotával sem volt minden rendben.
Januárban nem erősítette meg a Laziót. Konko helyettesének is egy olyan játékost igazolt, aki még soha nem játszott Olaszországban.
Nem a beruházásokkal volt probléma. Az Inter 10 játékost vett, és nézze meg, hol végeztek.
Bízik abban, hogy Ciani jövőre jobban fog teljesíteni?
Biztos vagyok benne. Időnként mutatott bizonytalanságokat, de csak meg kell szoknia az olasz módit. Lulicnak is voltak gondjai az első hónapokban, aztán látható, hogy már hol tart. Pereirinhában is bízunk.
Melyik volt a legboldogabb napja a Lazio elnökeként?
Egyértelműen a múlt vasárnapi.
Mi igaz abból, hogy a Juventus Matrit adná, Lulicért cserébe?
Ez teljesen megalapozatlan. A Laziónak nem áll érdekében ilyen cserébe belemenni. Megmondtuk, hogy a legfontosabb játékosainkat nem adjuk el, közéjük tartozik Lulic is, ahogy Marchetti vagy Hernanes. Az az érdekünk, hogy növeljük a csapat sportszakmai potenciálját, ez a csere pedig nem ezt eredményezné.
Petkovic a szezon közben elismerte, hogy a csapatnak sok kötelezettsége van, több játékosra lenne szüksége. Ilyenkor nem merül fel önben, hogy Diakité játéka segíthetett volna?
A Lazióban bizonyos elvek mentén gondolkozunk, azért ez a Lazio, és nem egy másik klub. Ahhoz, hogy valaki a csapatban játsszon, meg kell felelni bizonyos erkölcsi elvárásoknak. Aki nem felel meg ezeknek a követelményeknek, nem lehet a csapat tagja.
A szurkolók lehet, hogy ennél többet várnak.
Nem álmokat árulunk, hanem a puszta realitást. 84 millió euró a költségvetésünk, ebből gazdálkodunk, mindig a pénzügyi egyensúly fenntartásával. Mindig pontosan utaljuk a fizetéseket, szemben 7 Serie A klubbal. Nem akarom, hogy ennek vége legyen. 5 évet töltöttünk a pokolban, elég volt annyi.
Mi hiányzik még?
Látni fogja, néhány éven belül nagyon erős lesz a Lazio. Ha saját stadionunk lesz, minden lehetséges.
Fizetések tekintetében mi lehet a plafon?
Megéltünk mi már 500 ezer eurós maximumot is. Ma a játékosok többsége bőven jobban keres ennél. Yilmaznak például 2,7 millió eurót kínáltam, ő 4-et kért. Új igazolásnak nem fogok 4 millió eurót fizetni.
Sok tanácsadójuk és orvosuk van, mégis gyakoriak a sérülések.
Ezek egy részén nem is lehet változtatni, de azon vagyunk, hogy még jobb legyen a stábunk.
A Laziónak 6 éve nincs állandó mezszponzora. A kupagyőzelem segíthet találni valakit?
Ez bizony az én hiányosságom.
Az első alkalom, hogy Lotito elismeri, valamiben hibázott...
Egyszerűen nincsenek olyan érdeklődök, akik megfelelő összeget adnának érte. Évi 2 millió euróért soha nem fogom odaadni a felületet. Miért is kéne, ha van klub, akinek évente 8 milliót fizetnek?
Ha mondjuk valaki évente hármat adna, az már 6 év alatt 18 millió euró.
Miért kéne elfogadnom a hármat, ha ennél sokkal többet ér?
Gyakran beszél az utánpótlásról is.
Igen, komolyan is gondolom. Formellóban most épült fel 5 pálya a meglévőek mellé, illetve egy új vendégház is. Az 550 milliós adósság után lassan elkezdhetünk szórakozni.
Ha lejáró szerződése ellenére Campagnaro vagy Montolivo játszhatott a csapatában, akkor ugyanezt miért nem tehetik meg adott játékosok a Lazióban?
Azért, mert Claudio Lotito a nevem, és a saját házamban a saját szabályaim uralkodnak. Vannak családok, ahol a gyerekek reggel 3-kor jönnek haza, és vannak más családok. Diakité sok kárt tett nekünk az elmúlt évben. És nézze meg az eltelt szezont, kinek az igazát bizonyítja? Megnyertük a kupát, a Salerno osztályt ugrott és a Primavera-döntőben játszottak a fiataljaink.
Néha 100-200 ezer eurókon vitázva veszíti el a játékosait.
Diakitét a Pescara ifjúsági csapatából igazoltam le. Vasfizikuma volt, jó befektetésnek látszott. Aztán eltörte a lábát, és mindenki azt mondta, ne ajánljak neki új szerződést, mert soha nem lesz a régi. Én mégis megadtam neki. A szezon elején felajánlottam, hogy hosszabbítsunk. Mobido azt mondta, rendben, majd nem jelentkezett. Végül felhívtam, erre alig akart velem szóba állni, mert az ügynöke azt mondta, csak ő beszélhet velem. És mennyit akartok? 1,3 millió eurót. Biava feleennyit sem keres. Talán meg kéne adnom, aztán figyelni, hogyan indul feszültség az öltözőben? Nemet mondtam, elköszöntem, és minden jót kívántam a továbbiakra. Cavanda ugyanígy, nem meglepő, közös az ügynökük. Pár napja pedig sokan láthatták őket, ahogy Rómában isznak és buliznak. Vannak szabályaink. Nézze csak meg a Lazio játékosainak autóit, meg a többi klub játékosainak kocsijait. Ordító a különbség.
Zarate volt a legkiábrándítóbb csalódása?
Már megtanultam, hogy egy klub élete nagyban függ az ügynököktől. Felemelhetnek, de el is pusztíthatnak egy játékost. Biava például egy tisztességes ember, tisztességes ügynökkel. A szabályok betartásával mindenki azt tehet, amit akar.
forrás: sslazio.blog.nepsport.hu