Milan: Elhunyt a tragikus sorsú BEK-győztes csatár
Hosszú, súlyos betegséget követően, negyvenkilenc éves korában elhunyt
az AC Milan egykori BEK-győztes, olasz válogatott csatára, Stefano
Borgonovo.
Az 1964-ben született labdarúgó 18 évesen már a Serie A-ban szerepelt, a Fiorentina klubtörténetének egyik legeredményesebb csatárkettősét alkotta Roberto Baggióval – az 1988–89-es idényben „Copfocska" oldalán 14 gólt szerzett –, pályája csúcsát azonban a Milanban érte el, a piros-feketéknél Marco van Basten cseréjeként 1990-ben BEK-et nyert, sőt ő rúgta az elődöntőben a Bayern München elleni visszavágón a továbbjutást érő gólt.
A nyilvánosság elől sokáig eltűnő Borgonovo 2008. szeptember ötödikén tudatta, súlyos neuromotoros betegségben (amiotrófiás laterálszklerózis, ALS, avagy Lou Gehrig-kór) szenved. Az izomsorvadással járó gerincvelő-meszesedés egyelőre gyógyíthatatlan.
„Én, Stefano Borgonovo, neuromotoros betegségben szenvedek. Alapítványt hoztam létre, amellyel a hozzám hasonló helyzetben lévőket kívánom segíteni, és szeretném, ha mihamarabb megtalálnák a kór ellenszerét – talán már az idén. De visszautasítom, hogy a betegségemnek köze lenne a labdarúgáshoz. Ha tehetném, most rögtön kimennék focizni a kertbe vagy a plébánia udvarára. Mert imádok futballozni” – szerepelt 2008-as közleményében.
Borgonovót a betegség megbénította, az egykori kitűnő játékos csak a szemével irányított számítógép segítségével tudott kommunikálni, így tudta megírni önéletrajzát (Született csatár) is.
„Az ALS-t a korábbi számtalan szomorú példa alapján egyfajta „futballistakórnak” tartják. A Raffaele Guariniello torinói orvosprofesszor vezette vizsgálat kimutatta, az elmúlt évtizedekben csak Olaszországban 39 játékossal végzett a halálos bénulás, amely a számítások szerint 0.5–0.7 százalék eséllyel fenyegeti a Serie A labdarúgóit (Itáliában az utóbbi években Adriano Lombardini, az Avellino legendája és Gianluca Signorini, a Genoa felejthetetlen középhátvédje halt meg a betegségben). És hogy menynyire sportágspecifikus a csapás, jelzi, hogy az említett, több évtizedre kiterjedő felmérés a kerékpárosok és a kosárlabdázók körében is kutatta a kór előfordulását, e területeken azonban egyetlen példára sem bukkant.
A labdarúgás és a neuromotoros betegség rejtélyes kapcsolatára nem született minden szempontból bizonyított és teljességgel elfogadható magyarázat. Maradnak hát a feltételezések, amelyek több lehetséges tényezőt emlegetnek. A legkézenfekvőbb változat szerint az ALS is a dopping számlájára írható, ennek azonban ellentmond a „teljesítményfokozó szerektől bűzlő" kerékpársport érintetlensége. Más elméletek szerint a gyakori lábsérülések, a rendszeres fejelés miatti agykárosodás és a gyulladáscsökkentő krémek túlzott használata együttesen vezet a gyilkos kór kialakulásához. A legérdekesebb verzió azonban arra mutat rá, hogy a futballpályák gyepének gondozására használt vegyszerek szívódnak fel a szervezetbe, és évekkel később fejtik ki ily módon hatásukat.” 2011-ben a chicagói Northwestern University kutatócsoportja azonosította a betegségért felelős genetikai alapú rendellenességet.
Az Olasz Labdarúgó-szövetség (FIGC) hivatalosan kérte a FIFA-t, hogy a Spanyolország–Olaszország Konföderációs Kupa-elődöntőn a squadra azzurra gyászszalaggal játszhasson. A mérkőzés előtt egyperces szünetet tartanak Borgonovo emlékére, akit felesége, Chantal és négy gyermeke gyászol a legjobban.
„Nagyon elszomorított Stefano Borgonovo halálhíre. A bátorság mintaképének tartottam” – búcsúztatta twitteren a BEK-győztes futballistát Sepp Blatter, a FIFA első embere.
Az 1964-ben született labdarúgó 18 évesen már a Serie A-ban szerepelt, a Fiorentina klubtörténetének egyik legeredményesebb csatárkettősét alkotta Roberto Baggióval – az 1988–89-es idényben „Copfocska" oldalán 14 gólt szerzett –, pályája csúcsát azonban a Milanban érte el, a piros-feketéknél Marco van Basten cseréjeként 1990-ben BEK-et nyert, sőt ő rúgta az elődöntőben a Bayern München elleni visszavágón a továbbjutást érő gólt.
A nyilvánosság elől sokáig eltűnő Borgonovo 2008. szeptember ötödikén tudatta, súlyos neuromotoros betegségben (amiotrófiás laterálszklerózis, ALS, avagy Lou Gehrig-kór) szenved. Az izomsorvadással járó gerincvelő-meszesedés egyelőre gyógyíthatatlan.
„Én, Stefano Borgonovo, neuromotoros betegségben szenvedek. Alapítványt hoztam létre, amellyel a hozzám hasonló helyzetben lévőket kívánom segíteni, és szeretném, ha mihamarabb megtalálnák a kór ellenszerét – talán már az idén. De visszautasítom, hogy a betegségemnek köze lenne a labdarúgáshoz. Ha tehetném, most rögtön kimennék focizni a kertbe vagy a plébánia udvarára. Mert imádok futballozni” – szerepelt 2008-as közleményében.
Borgonovót a betegség megbénította, az egykori kitűnő játékos csak a szemével irányított számítógép segítségével tudott kommunikálni, így tudta megírni önéletrajzát (Született csatár) is.
„Az ALS-t a korábbi számtalan szomorú példa alapján egyfajta „futballistakórnak” tartják. A Raffaele Guariniello torinói orvosprofesszor vezette vizsgálat kimutatta, az elmúlt évtizedekben csak Olaszországban 39 játékossal végzett a halálos bénulás, amely a számítások szerint 0.5–0.7 százalék eséllyel fenyegeti a Serie A labdarúgóit (Itáliában az utóbbi években Adriano Lombardini, az Avellino legendája és Gianluca Signorini, a Genoa felejthetetlen középhátvédje halt meg a betegségben). És hogy menynyire sportágspecifikus a csapás, jelzi, hogy az említett, több évtizedre kiterjedő felmérés a kerékpárosok és a kosárlabdázók körében is kutatta a kór előfordulását, e területeken azonban egyetlen példára sem bukkant.
A labdarúgás és a neuromotoros betegség rejtélyes kapcsolatára nem született minden szempontból bizonyított és teljességgel elfogadható magyarázat. Maradnak hát a feltételezések, amelyek több lehetséges tényezőt emlegetnek. A legkézenfekvőbb változat szerint az ALS is a dopping számlájára írható, ennek azonban ellentmond a „teljesítményfokozó szerektől bűzlő" kerékpársport érintetlensége. Más elméletek szerint a gyakori lábsérülések, a rendszeres fejelés miatti agykárosodás és a gyulladáscsökkentő krémek túlzott használata együttesen vezet a gyilkos kór kialakulásához. A legérdekesebb verzió azonban arra mutat rá, hogy a futballpályák gyepének gondozására használt vegyszerek szívódnak fel a szervezetbe, és évekkel később fejtik ki ily módon hatásukat.” 2011-ben a chicagói Northwestern University kutatócsoportja azonosította a betegségért felelős genetikai alapú rendellenességet.
Az Olasz Labdarúgó-szövetség (FIGC) hivatalosan kérte a FIFA-t, hogy a Spanyolország–Olaszország Konföderációs Kupa-elődöntőn a squadra azzurra gyászszalaggal játszhasson. A mérkőzés előtt egyperces szünetet tartanak Borgonovo emlékére, akit felesége, Chantal és négy gyermeke gyászol a legjobban.
„Nagyon elszomorított Stefano Borgonovo halálhíre. A bátorság mintaképének tartottam” – búcsúztatta twitteren a BEK-győztes futballistát Sepp Blatter, a FIFA első embere.
forrás: NSO