Serie A : Menekülnek a sztárok?
Cavanit a Chelsea, Joveticet az Arsenal, Murielt az Atletico Madrid
csábítaná el Olaszországból, miközben az is megeshet, hogy De Rossi- és
Milito-féle klasszisok buknak bele túl borsos szerződésükbe.
A Serie A-ból valósággal menekülnek a sztárok, utánanéztünk, vajon hol, milyen tényezők motiválhatják a klubváltást.
A Serie A-ból valósággal menekülnek a sztárok, utánanéztünk, vajon hol, milyen tényezők motiválhatják a klubváltást.
Amióta elvesztette negyedik BL-helyét,
szinte folyamatosan áramlanak ki a legjobb futballisták az olasz
bajnokságból, a tendenciát ráadásul jelentősen gyorsítja, hogy a
tradicionális nagy csapatnak számító Inter és Milan is jelentős
megszorításokat hajtott végre az utóbbi években. Az Ibrahimovic és
Thiago Silva tavaly nyári, illetve Wesley Sneijder idén téli távozása
után valódi világklasszis nélkül maradó liga átigazolási piacán idén sem
várható változás, sőt, könnyen meglehet, hogy legpiacképesebb
labdarúgóiktól ismét kénytelenek lesznek megválni a csapatok.
A Napoli elnöke eladná Cavanit
Miután Radamel Falcao aláírt a Monacóhoz, Robert Lewandowski pedig szinte biztosan ugyanezt teszi majd a Bayern Münchennel, tulajdonképpen Edinson Cavani
maradt az egyetlen olyan klasszis csatár a piacon, akinek még kérdéses a
jövője. A Napoli elnöke, a karizmatikus Aurelio de Laurentis ráadásul
nem is borzad el különösebben a gondolattól, hogy elveszítheti három
szezon alatt nem kevesebb, mint 104 gólt pörkölő támadóját, hiszen a
minap maga jelentette ki, az uruguayi 63 millió euró ellenében mehet, amerre lát.
A déliek prezidentéje abból a szempontból ráadásul nagyon is kellemes
helyzetben van, hogy valósággal dübörög a piac. Európa legtöbb gazdag
csapatánál jelentősen átalakulnak a keretek, ami a kontinens jó részén
kapóssá teheti Cavanit. Ha hihetünk a közkeletű pletykának, miszerint
tavaly nyáron a Zenit már ajánlott 55 millió eurót a támadóért, aligha
lehet kétséges, lesz olyan gárda, amelyik hajlandó akkora összeget
áldozni Cavani játékjogáért, amekkora a klasszis szerződésében
kivásárlási árként szerepel.
Az is igaz ugyanakkor, hogy a Napolinak nem kell feltétlenül megválnia a
csapat örökös góllistájának harmadik helyén álló csatártól. Az együttes
hat éve folyamatosan profitot termel, ami még úgy is rendkívülinek
számít Európában, hogy tudjuk, a déliek fizetési csekkjei meg sem
közelítik az igazi nagy csapatok büdzséjében szereplő értékeket. A
csapat Cavani góljainak köszönhetően három év alatt immáron másodszor jutott be a BL csoportkörébe,
ahol ráadásul már egy olyan rutinos, nem mellesleg pedig valódi
kupaspecialistának tekintett edző vezetheti őket sikerekre, mint Rafa Benítez.
A két évvel ezelőtti bronzéremhez képest a bajnokságban is
megfigyelhető az előrelépés, a Nápoly ugyanis idén a Juventus mögött
másodikként zárta a pontvadászatot, ami megkönnyítheti a még nevesebb
játékosok leigazolását. Ki kell mondani, ez a Napoli bizony
bajnokesélyes – a kérdés csak az, vajon Cavanival, vagy az érte kapott
több mint 60 millió eurónyi készpénzzel van nagyobb sansza
megszorongatni az egyeduralomra törő Juventust.
Laurentis nagyon arra hajlik, hogy utóbbival, példaként pedig a
Juventus 2001 nyári mercatóját említi, amikor a torinóiak arra
használták a Zinedine Zidane (és Pippo Inzaghi) értékesítéséből befolyó
nem kevés bevételüket, hogy fedezzék olyan klasszisok klubhoz
csábítását, mint Gigi Buffon, Lilian Thuram, Marcelo Salas, vagy épp
Pavel Nedved. Ez a fajta vabank játék a következő évadban bajnoki címet
ért a Juvénak, kérdés, hogy vajon Laurentis képes lenne-e ugyanolyan
okosan beosztani a Cavaniért kapott több zsáknyi pénzt, ahogyan annak
idején a zebrák tették a Zidane után besöpört milliókkal. Kiszemeltek
mindenesetre már akadnak, Cavanit az elnök szerint a Bayerntől elvágyódó
Mario Gomez,
a Mourinho által értékesíteni próbált Fernando Torres, vagy a Citynél a
vártnál szürkébben teljesítő Edin Dzeko is kiválóan pótolná, és akkor
még mindig maradna forrás olyan kisebb nevek hálóba pakolásához, mint
Nainggolan, Ramires, Agger, Rami, vagy épp a Barcánál megbukó Alexis
Sánchez.
Jovetic: Juventus, vagy Arsenal?
Amikor tavaly kis híján kipottyantak az A ligából, a Fiorentina vezetői ígéretet tettek Stevan Joveticnek:
ha egy év múlva még mindig távozni akar a csapattól, nem fognak az
útjába állni. Nos, a helyzet azóta nagyjából változatlan, sőt, a bajnoki
negyedik hely a támadó - sérülései miatt korábban kisebb csökkenésnek
induló - piaci értékét is a helyére rántotta. A helyzet így
pofonegyszerű, a Fiorentina minden bizonnyal el fogja adni montenegrói
ászát.
A kérdés már csak az, vajon a firenzeiek mennyire kötik majd az ebet a
karóhoz, vagyis milyen áron lennének hajlandóak lemondani legnagyobb
értékük játékjogáról. A madarak nagyjából 30 millió euró környéki
összegről csiripelnek, ami, tekintve, hogy a támadó szerződése 2016-ig
érvényes, nem is tűnik távolinak a realitásoktól. Ráadásul ne feledjük,
Jovetic személyében egy olyan 23 éves játékost tisztelhetünk, aki
amellett, hogy igencsak jelentős Serie A-rutinnal rendelkezik, már a
nemzetközi kupákban is bőven letette a névjegyét.
Ehhez jön hozzá a tény, hogy a Fiorentina Vincenzo Montella munkája
révén már korántsem tűnik annyira egyemberes csapatnak, mint a korábbi
években. Ugyan Jovetic még mindig fontos sarokpontja a gárda játékának,
de az elmúlt szezonban rajta kívül 15 másik csapattársa is fel tudott
iratkozni a házi góllövőlistára, ami jelzi, már a támadások sem
feltétlenül a montenegrói klasszis egyéni megoldásaira épülnek. A
tendenciák alapján valószínűnek tűnik tehát, hogy a toszkán klub megkéri
majd Jovetic árát, de ha valaki egy harmincmilliós csekk kíséretében
előáll a farbával, aligha fogják melegebb éghajlatú tájakra zavarni.
Annál is inkább, mivel a spájzban már ott pihen a crnagorác utódja – igaz, egyelőre alaposan behűtve. Arról a Giuseppe Rossiról
van szó, aki télen az alaposan lerabolt Villarreal kötelékéből érkezett
Toszkánába, és bár súlyos sérülése miatt még nem léphetett pályára új
klubja színeiben, a képességei alapján abszolút alkalmas Jovetic
pótlására. A kérdés csak az, hogy megannyi komoly sérülés után végre
egészséges tud-e maradni huzamosabb időre. Ha esetleg mégsem, a
firenzeiek előtt még akkor is ott a lehetőség, hogy a montenegrói
harminc milliós vételárának egy részét visszaforgassák a
transzferpiacba.
Jovetic legkitartóbb kérője egyébként éppen az a Juventus,
amelyik az idei szezonban pontosan úgy a 4-3-3 és a 3-5-2 között
vacillált, mint Montella Fiorentinája – vagyis a montenegrói klasszisnak
vélhetően nem kerülne különösebben sok időbe a torinói beilleszkedés. A
váltás ellen tulajdonképp csak egyetlen érv, a Juve és a Fiorentina
szurkolói között évtizedek óta fennálló esztelen gyűlölködés szól, no
meg az a kósza pletyka, hogy a Jovetic játékáért évek hosszú sora óta
rajongó Arséne Wenger ezen a nyáron végre hajlandó lesz mélyebben a
bukszájába nyúlni. Érdeklődik még a Chelsea, a City és a PSG is.
További sztárok is távozhatnak
Az, hogy az Inter fokozatosan leépítené az őt 2010-ben csúcsra juttató
generációt, már két éve nyílt titok, ám a folyamat csak most fordulhat a
célegyenesbe. A frissiben kinevezett Walter Mazzari ugyan kijelentette,
hogy a gárda sikerességének biztosításához szüksége van rutinos játékosokra, a vezetőség azonban továbbra is a takarékoskodást tekintené az elsődleges szempontnak. Ennek szellemében Diego Militónak és Esteban Cambiassónak is fizetéscsökkentést ajánlott fel a klub, amit az érintettek vagy elfogadnak, vagy átadólistára kerülnek. Hasonló a helyzete Christian Chivunak és Dejan Sztankovicsnak is: előbbi vélhetően így is marad, utóbbiért viszont már be is jelentkezett két MLS-csapat.
A Románál Daniele de Rossi hatalmas fizetése a
legnagyobb gond, pontosabban az a csapnivaló teljesítmény, amit a
középpályás tavaly tavaszi szerződéshosszabbítása óta bemutat. A nettó
mintegy hat millió eurónyi honoráriumával a liga legjobban fizetett
játékosának számító de Rossi távozására viszont így is kicsi az esély –
ha csak a farkasok vélhetően a jövő hét folyamán kinevezendő edzője (a
pletykák szerint Rudi García, Laurent Blanc és Marcelo Bielsa az
esélyesek) másképp nem dönt. A középpályás iránt korábban komolyabban
érdeklődő Manchester City viszont épp a héten szerezte meg a Sahtartól
azt a Fernandinhót, aki éppen de Rossi posztján érzi magát a legjobban.
A Milannál Massimiliano Allegri megerősítésével az alapok ugyan
maradnak, de egy-két személyi változás mindenképp várható a keretben. A
tavalyi évadban berobbanó, idén viszont többnyire poszton kívül és
csapnivalóan játszó Kevin-Prince Boateng állítólag távozhat a csapattól, de a szezon első felében villogó Stephan El-Shaarawy iránt is nagy az érdeklődés: a Manchester City a pletykák szerint 40 millió eurót sem sajnálna a támadó játékjogáért.
A kupagyőztes Lazio legnagyobb ásza, Miroslav Klose ugyan egészen biztosan marad a strandkorlát-kék fővárosi csapatnál, de könnyen elképzelhető, hogy a brazil játékmester, Hernanes
a váltás mellett dönt. Az irányítóként és védekezőbb szerepkörben is
bevethető egykori Sao Paulo-játékos iránt állítólag a Milan és több
Premier League-csapat is kitartóan érdeklődik, a június 15-én kezdődő
Konföderációs Kupa pedig komolyabban megdobhatja az árát is.
Az ismét a nemzetközi kupákig menetelő Udinese rutinos sztárok helyett
egy újabb csiszolatlan gyémántot bocsájthat áruba: az Atlético Madrid
állítólag már meg is egyezett a friuliak fiatal dél-amerikai
csillagával, Luis Muriellel. Az új Alexis Sancheznek és
Falcaónak is kikiáltott kolumbiai támadó ára akár 20-25 millió euró
környékére is emelkedhet, hála a mögöttünk hagyott évadban szerzett 11
bajnoki góljának.
forrás: hatharom.com