SERIE A: Ezt (idén még) Allegri sem ronthatja el (2.)

Előzetesünk második részében az élmezőnybe várható csapatokkal foglalkozunk.

Őszinték leszünk: a Milanról csak a neve miatt nem beszéltünk előző, a mezőny hátsó kétharmadát körbejáró cikkünkben.

A piros-feketék a legutóbbi szezont a nyolcadik helyen zárták, elfogyasztottak két edzőt, kinevezték a kispadra Filippo Inzaghit, majd szinte mindenkitől kikaptak a felkészülés során. 

Az edzőmeccsek persze csak edzőmeccsek, de az Olimpiakosz, a Manchester City, a Liverpool és a Valencia elleni vereségekből az látszott, hogy komolyan vehető vagy európai szinten csak közepesen komolyan vehető csapatok ellen már nincs benne a jó eredmény a Milanban. Persze az is igaz, hogy a TIM Trophyt azért megnyerték... 

A védelmen talán sikerült erősíteni Diego López, Armero és Alex megszerzésével, de a brazil már hanyatló korszakában van, a kolumbiai balhátvéd pedig nem tűnik a Rossonerók korábbi eredményeihez mérhető névnek. Persze ez a sor így is jobb lehet, mint amit az utóbbi években Mexés, Zapata és Bonera összehozott hátul. A középpályán Nigel de Jong egy ideig még biztos pont lehet, de Essienre és Muntarira továbbra sem lehet építeni, Polinak és Saponarának fejlődni kell.

A csatársorból eltűnt Mario Balotelli, és talán a legnagyobb kérdés, hogy ez nettóban nyereség vagy veszteség. A támadó óriási mennyiségű gólt hozhatott volna a csapatnak, de folyamatos hisztijeivel bomlaszthatta volna a csapategységet is. Inzaghinak mindenesetre nem kell már vele foglalkoznia. Helyette jelen állás szerint Pazzininek és Niangnak kellene megoldani a centerposztot, míg a szélek felől El Shaarawy (ha bírja), Ménez és Honda segíthet be. Nem lenne ez rossz névsor, de javarészt a csúcson túl lévő vagy máshova nem kellő, magukat igazán ki nem futó örök tehetségekről beszélünk. Az biztos, hogy a Milan nem fog visszaemelkedni a legszorosabban vett élmezőnybe, de azon sem lepődnénk meg, ha újra kiszorulna az itt tárgyalt hatosból.

Tavaly viszonylag simán lett harmadik a Napoli. 

Hátulról sem fenyegette igazi veszély és előrébb végezni sem volt igazán esélye Benítez csapatának. Értelemszerűen előrelépést várnak a szurkolók, akik már morgolódnak is, mert nem érzik ennek a lehetőségét. A tavalyi keretről kiderült, hogy nagyon jó játékosokból áll, de Higuaínból, Callejónból, Inlerből, Dzemailiből, Hamsíkból, Albiolból is hiányzott valami, ami a még jobb eredményhez kellene.

Most egyelőre a holland De Guzmán és a spanyol Michu megszerzésével igyekszik ezen segíteni Benítez, de nem biztos, hogy ők jelentik majd a szükséges pluszt. Többet érhetne az említettek egyéni fejlődése - ha van még bennük erre potenciál - vagy a rendszer jobb kidolgozása. A spanyol vezetőedző nyugodtan készül a szezonra, amely azonban vízválasztó lehet a számára. Jövő nyárig szól a szerződése, és Aurelio De Laurentiis aligha a biztos harmadik helyek miatt vitte őt Nápolyba. 

Ha nem tud valamivel többet kihozni csapatából - vagy akár az Inter és a Fiorentina mögé csúsznak, aligha maradhat, pláne, hogy a Bajnokok Ligája-indulás idén nem jött össze.

A Violák számára kulcskérdés lehet, hogy meg tudják-e hétfőn éjfélig tartani Juan Cuadradót. 

No, meg hogy mi lesz Giuseppe Rossival. Ha a kolumbiai marad és az idényt mindjárt sérüléssel nyitó olasz többet lesz egészséges, mint tavaly, akkor mondhatjuk, hogy Mario Gomez visszatérésével, Marin, Basanta és a kapus Tatarusanu megszerzésével mélyült a keretük. Ha azonban nem számíthatnak a támadójáték vezéreire, akkor épp csak megvannak darabra.

Hiába van ugyanis Tomovic, Valero, Aquilani, Pizarro, Ilicic, Mati Fernández vagy épp Joaquín a csapatban, ők újra csak arra lehetnek alkalmasak, hogy a Fiorentina bárkire veszélyes legyen, bemutasson néhány bravúrgyőzelmet. 

Az igazi fejlődés csak velük nem tűnik elképzelhetőnek, legfeljebb izgalmasabbá tehetik a bajnokságot, ha stabilabbak lesznek, mint tavaly.

Az Inter majdnem sötét lóként indul neki az új idénynek. 

Tavaly az ötödik helyre tudott odaérni a milánói együttes, amelyet hiába vásárolt fel az indonéz Erick Thohir, egyelőre nem kezdtek őrült nagy igazolásokba. 

Vidics erősítés, de 32 éves, a Romából érkezett Dodó idővel jó lehet, M'Vila és Medel fontos elemei lesznek a középpályának, de utóbbi keménysége nem biztos, hogy mindig hasznos lesz, Osvaldo pedig bebizonyította az utóbbi években, hogy nagyszerű csatár, de a feje nincs rendben, így szinte csak az a kérdés, hogy az Interben meddig bírja ki balhé nélkül.

Ha az előttünk álló hónapokban is Palaciónak kell vezérként tündökölnie, akkor Walter Mazzarri bajban van. 

Ha Icardi és Kovacic elkezdik stabilan villogtatni a tehetségüket, bármire képes lehet a csapata. Mármint a dobogó alsó foka által határolt kereteken belül.

Ha minden az elvárható menetrend szerint alakul, valószínűleg megint a Juventus és a Roma végez az első két helyen a Serie A-ban, de ezúttal talán nem 17 pontos különbséggel. 

A Farkasoknál nagy kérdés, hogy tudják-e pótolni a Bayernnek eladott Benatiát. Ha Leandro Castán nélküle is hozza tavalyi formáját, valamint Astori és/vagy Manolasz beválik, akkor nem nagyon lesz gondjuk a védelemmel. Legfeljebb annyi, hogy öregek a szélsőhátvédek. Maicon és a frissen szerzett Ashley Cole is 33, utóbbi ráadásul nem biztos, hogy könnyen beilleszkedik. Nem biztos ugyanis, hogy teljesen a vicc kategóriájába tartozik a nyári kép, amelyen Cole külön ácsorog társaitól. 

Az angolok ugyanis jellemzően nem beszélnek olaszul, az olaszok meg angolul, és a nyelvi problémák okozhatnak gondot. Persze itt focizni kell, de azért nem mindegy, hogy érzi magát az ember. Lehet, hogy Emanuelson hasznosabb tagja lesz a csapatnak. A középpályán Strootman lehet majd óriási erősítés, ha visszatér sérüléséből, de Seydou Keita rutinja is sokat számíthat - csak hogy az ő 34 évét is pozitív oldalról fogjuk meg. Elöl a fiatal Iturbétől várnak sokat a szakértők, de a csukákat lassan szögre akasztó Totti mellett egy jó Destróra és egy legalább a tavalyi szintjét hozó Gervinhóra is nagy szüksége lenne a Romának. 

Összességében előreléphet a fővárosi együttes, de ehhez szükség van a fiatalok további fejlődésére, valamint az új játékosok gyors beépítésére. Persze Rudi García megoldhatja ezt a feladatot, és épp a vezetőedző személye lehet az a "poszt", ahol a Farkasok idén már a Juventus fölé kerülhetnek.

A címvédő ugyanis Antonio Contét Massimiliano Allegrire cserélte, és nem biztos, hogy ez a váltás bejön. 

Allegri nyert bajnokságot a Milannal, de később nem tudott mit kezdeni a sztároktól megfosztott gárdával, az elvárt szinthez képest megbukott. Most itt a lehetőség, hogy újra megmutassa, mire képes, és adott is hozzá a keret, de komoly jelzésnek vehetjük, hogy például Arturo Vidal az érkezése után szinte azonnal távozni akart. Egyelőre megtartották a chileit, akinek újra kulcsszerepe lehet a jó teljesítményben. 

A korábbiaknál is fontosabb lehet Paul Pogba játéka, még mindig ott van a csapatban Pirlo, Marchisio, Bonucci, Chiellini,- a már 33 esztendős - Barzagli, Tévez és Llorente, érkezett Evra, Romulo és Morata, azaz továbbra is egyértelműen a torinóiak kerete a legerősebb a ligában. 

Valóban úgy tűnik, hogy még mindig csak a saját kezükből üthetik ki a bajnoki trófeát.

forrás: hatharom.com